9.rész: Legjobb ajándék

Reggel boldogan keltem fel. Büszke voltam magamra, hogy sikerült összehoznom Niallt és Ellat. Az ágyban Harry felé fordultam, észre vette, hogy felébredtem ezért ő is felkelt. Kézenfogva mentünk a konyhába, ahol Liam és Kelly volt. Reggelit készítettek.
- Szóljatok a többieknek, hogy reggeli.
- Oké
Mindenkihez bementem és szóltam. Amikor elértem Niall és Ella szobájához gyorsan benyitottam. A szoba közepén állt Niall egy szál boxerben. Éreztem, hogy vörösödik a fejem…mi? Mi van? Mégis mitől? Tettem fel magamban a kérdéseket. Gyorsan bevágtam az ajtót és elindultam a fürdőszoba felé.
- Ashley! –kiabált utánam Niall.
Nem is figyeltem rá, csak mentem tovább. Hirtelen megfogta a karomat.
- Ashley! Mi a baj?
- Semmi. –mondtam egyhangúan.
- Haragszol rám valamiért?
- Nem, dehogy. Eszedbe se jusson ilyen. –mondtam, majd megöleltem, hogy ne látszódjon annyira a vörös fejem. Miután elszakadtam Nialltől, elindult a szobája felé. Én csak néztem utána, csak bámultam. Mi van velem? Belezúgtam Niallbe? Ez nem lehet! Én Harryt szeretem! Jól megbeszéltem a dolgot magammal, aztán a konyha felé indultam. A konyhába érve 6 emberkét pillantottam meg.
- Jó reggelt tündérlány! –szólt Louis.
- Sziasztok!
- Gyere, egyél velünk.
Leültem, majd enni kezdtem. Harry mellé ültem, de a másik felemen a szék üres volt. Betoppant Niall. Ránéztem Ellára, a szemei felcsillantak. Csak úgy bámulta imádott szerelmét. Harry keze az asztalon hevert, megfogtam.
- Nem megyünk el ma valahova? –kérdezte Harry.

- Mehetünk, és hová viszel?
- Az legyen meglepetés.

A reggeli után bedőltem a TV elé. A TiniHíradó ment.
„ A napokban a híres brit fiúbanda egyik tagját egy lánnyal látták, méghozzá azzal a lánnyal, aki mostanában Harry Stylessal kavar. Mit képzel magáról? Egy híres ember pénze nem elég neki? Kettőre fáj a foga?” – miközben az undok bemondó nőcske regélte a sok hazugságot, addig állandóan azokat a képeket mutatták, amin Niallal vagyok, amint a reptéren vagyunk. Mikor a riport befejeződött nagyon mérges lettem.
- EZ NEM LEHET IGAZ!!!

- Mi a baj tündérke? –kérdezte Louis.

- Ách, semmi..csak, hogy bírnak ennyi hazugságot kitalálni?

- TiniHíradó?
- Igen.
- Én már megszoktam, ott mindig csak a sok hazugságot nyomják. Nyugodj meg!

- Nem tudok megnyugodni, mert engem a rajongók megesznek vacsorára. Eddig az sem tetszett nekik, hogy Harryvel vagyok, de ha most látták ezt az adást akkor még jobban rám szállnak. –már nagyon mérges voltam, láttam Louison hogy meglepődött.
- Ejha! Sose láttalak még ilyennek.
- Azalatt a 3 hét alatt, amióta ismersz nem is láthattál, mert eddig minden rendben ment.
Louis elmosolyodott, majd megölelt. Ismét ledőltem a kanapéra, és úgy ahogy voltam el is aludtam. Délután 3-kor keltett fel Harry.
- Manócska! Mehetünk?
- Mégis hová?
- Hát a randira.
- Óh, te jó ég! Elaludtam…azonnal felöltözöm és mehetünk.
- Rendben
Gyorsan felkaptam magamra egy virágos ruhácskát és egy szandált. Hajamat lófarokba kötöttem. Telefonnal a kezemben indultam a nappali felé. Kezemet Harry kezével kulcsoltam össze, majd indultunk.
- Na akkor hova megyünk?

- Olyasmit hallottam, hogy te szereted az spanyol focit.
- Az nem kifejezés. –örvendeztem
- Akkor most elkezdhetsz találgatni.

- Nemáár
- Mit kapok, ha elárulom?? –kacérkodott Harry.
- Háát…ez megfelel? –kérdeztem, s megcsókoltam.
- Tökéletes.
Tovább mentünk. Már nem annyira érdekelt, hogy hová megyünk, tudtam, hogy valami focival kapcsolatos lesz, és ez már nagyon jó. Egy utcában sétáltunk, amikor megpillantottam egy vörös spanyol mezt, 7-es számmal. Harryre néztem, nem csak a szám, hanem a szemeim is mosolyogtak. Gyorsabban kezdtem szedni a lábaimat és Harryt is húztam magam után. Már szinte csak pár lépésre voltunk tőle, amikor megfordult és láttam focista szerelmem, David Villa-t. Az arcomról nem lehetett letörölni a hatalmas vigyort.

- Szia! David Villa vagyok.
- Szia! Tudom! Hatalmas rajongód vagyok! Te vagy a legjobb. Amúgy Ashley vagyok. –nevettem el magam. Elmosolyodott. Én a még mindig sérült lábára pillantottam.

- Hogy van a lábad?
- Már elég jól. Nemsokára már én is játszom.
- Ennek nagyon örülök….- észbe kaptam és Harryre pillantottam.
- Harry, de te honnan ismered őt?
- Pár éve találkoztam David-el egy meccsen, és azóta tartjuk a kapcsolatot.
- Ez szuper.
- Na, de menjünk tovább, mert nem csak én vagyok ám itt. –mondta David.
Megszorítottam Harry kezét, majd mentünk tovább, egy rétre értünk, bár arról fogalmam sincs, hogy hogyan ilyen rövid idő alatt. Nem számít….a fák mögött megpillantottam az egész spanyol csapatot. Ez valami hihetetlen érzés volt. Mindenkivel megismerkedtem. Azt hittem, hogy ott helyben összeesek. Annyira jó érzés volt látni őket. Több emberkének is elkellett menni, mert siettek, de nem volt nagy baj, mert már az nagy dolog, hogy miattam összejöttek mindannyian, de még mielőtt elmentek volna csináltam velük egy képet, amit tutira be fogok kereteztetni és kiteszem a szobámba. Már csak páran maradtak ott, név szerint: Villa, Torres, Iniesta és Xavi. Hogy lehetek ekkora mázlista? A 4 kedvencem :). Szerintem nagyon megkedveltek, és még ajándékot is kaptam tőlük. Mindegyiktől egy aláírt mezt. Nagyon örültem neki. Este 8 óra felé elköszöntünk tőlük és hazafelé indultunk.
- Harry! Nagyon köszönöm! Valóra váltottad az egyik álmomat, az életben nem gondoltam volna, hogy én találkozom velük, de megtörtént, és ezt neked köszönhetem.

- Érted bármit manócska. –mondta Harry és megcsókolt. Minimum 3 percig csókolt, aztán sikerült elszakadnunk egymástól.
- Nagyon szeretlek! Csakis téged. –suttogta Harry a fülembe, de ekkor eszembe jutott Niall, és csak egyszerűen rá vágtam.
- Én is.
Egész este lelkiismeret furdalásom volt. Megmutattam Kellynek és Ellának a fotókat, amiket készítettem, odáig voltak.

8.rész: Niall és a szerelem

Könnyes szemekkel pillantottam meg Harryt.
- Minden rendben van manócska?
- Persze, csak nehéz a búcsú Paultól.
- Szeretlek –mondta, majd megcsókolt. Elindultunk, út közben felvettük Kellyt is. A fiúk házához érve láttam, hogy a fiúk már kint állnak a limuzin pedig a ház előtt parkol. Gyorsan beszálltunk a limuzinba, ami a reptér felé vette az irányt. A repülő ablakából kibámulva könnycseppek csordogáltak a szemem sarkából, melyek egész ajkamig húzódtak. Harry magához húzott és szorosan ölelt. A gép lassan a le száláshoz igyekezett. Mire leszálltunk a gépről rajongók és fotósok hada fogadott minket. Harry szorosan fogta a kezem és úgy vitt ki a tömegből. Miután sikerült eljutni a ránk váró autóig a rajongók  és a fotósok elszivárogtak. Mi történhetett? Nem nagyon érdekelt, hogy hová tűntek, csak örültem neki. A turné első megállója Valencia volt. Egy valenciai hotelbe vittek minket. A lakosztály gyönyörű volt. Azonnal elhelyezkedtünk. Én Harryvel, Kelly Zaynel egy szobába, míg Louis, Liam és Niall külön szobába költöztek. Az első koncert holnap este 6-kor lesz. Minden cuccunkat kipakoltuk. Elmentünk sétálni egy park felé. Láttam Niallen, hogy nagyon szomorú.
- Niall, mi a baj?
- Semmi, csak..
- Mi csak?
- Hiányzik Ella..
- Értem. Tényleg…és a múltkor mi volt?
- Hát csak sétáltunk és beszélgettünk. Még randira sem tudtam hívni, mert most nem leszünk otthon ki tudja meddig.
- Sajnálom..
- Aranyos vagy Ashley, de szerintem ebből a kapcsolatból nem lesz semmi.
- Ugyan már…majd meglátod, hogy sikerül.
- Mégis hogyan? Leghamarabb, amikor hazamegyünk az 2 hónap múlva lesz.  
Erre már nem nagyon tudtam mit felelni. Láttam Niall arcán a szomorúságot, de nem tudtam elleni mit tenni, pedig akartam. Este az ágyban fekve Harryvel beszélgettünk.
- Figyi…nem tudnátok elhalasztani ezt a turnét?
- Nem, amúgy miért?
- Niall, szerelmes.
- Értem, de nem fog menni.
- Miért?
- Már túl késő lemondani 10 koncertet.
Elszomorodtam. Harry vigasztalni próbált. Karjaiban aludni nagyon kellemes volt. Mintha elvesztem volna a mennyországban. Reggel hamar felébredtem, már 5-kor. Harryt is felkeltettem.
- Harry! Harry! Kelj fel! Van egy ötletem!
- Mi az? –szólt kómás fejjel.
- Nagy baj lenne, ha ma Niall nem lépne fel.
- Az nem akkor baj, mintha 10 koncertet lemondanánk.
Láttam Harryn, hogy érti miről beszélek.
- Szeretlek!
- Én is, te kismajom! –mondta, majd megcsókolt. Gyorsan felöltöztem, mire kiértem a konyhába már mindenki ott volt.
- Niall! Pakolj!
- Mi? Miért?
- Megyünk haza! Nem bírom tovább nézni, hogy szenvedsz!
Niall semmit nem válaszolt. Indult az ajtó felé, én meg utána. Taxit hívtunk, majd a reptérre mentünk. Taxiból a repülőre szálltunk. A repülőn Niall mellett kényelembe helyeztem magam. Látszódott rajta a boldogság és az öröm. Ezt jó volt látni. Londonba értünk délelőtt 11 óra felé. A repülő visszafelé sajnos csak délután 4-kor megy. A repülőről leszállva azonnal egy taxit kerestünk, amivel elmentünk Ella lakásához. Niall bekopogott, s amint meglátta Ellát azonnal megölelte.
- Niall! Te meg, hogy kerülsz ide?
- Érted jöttem, nem bírom ki nélküled. Nagyon szeretlek! –mondta Niall majd megcsókolta a szőke szépséget. Én a háttérbe szorultam, pontosabban lementem a lépcsőn. 10 perc múlva jöttek le nagy bőröndökkel. Niall odajött hozzám és megölelt.
- Nagyon köszönöm. Ezt az egészet neked köszönhetem.
- Ugyan már. Örülök, hogy örülsz.
Elmentünk a parkba. Niall és Ella leültek egy padra, míg én elmentem sétálni. Út közben megpillantottam Pault. Nagyon jó volt őt látni. Amikor már ő is észre vett odarohant hozzám és megölelt.
- Ashley!
- Paul!
- Hogy kerülsz ide?
- Hosszú.., de mi van veletek?
- Minden ugyanolyan, mint tegnap. –nevette el magát…. –Na, de hogy kerülsz ide?
- Hát, tudod Niall….szerelmes Ellába és nem bírta ki nélküle, ezért eljöttünk, de már megyünk is vissza (az órámra pillantottam)…egy óra múlva.
- Értem.
- ASHELY! –kiáltott Niall.
- Megyek. –mondtam, majd elköszöntem Paultól, de közben odaértek Niallék is.
- Szia!
- Sziasztok! –köszönt nekik Paul, majd újra hozzám fordult. –Nagyon vigyázz magadra! Ne csinálj semmi hülyeséget!
- Rendben
- Ne félj Paul, vigyázunk rá. –mondta Niall, majd lekezelt Paullal. Paul elment, kicsordultak a könnyeim. Megint ugyanolyan nehéz volt a búcsú, mint azelőtt. Míg Ella engem vigasztalt addig Niall taxit hívott. Mentünk a repülőtérre, majd ismét fel a repülőre. A valenciai repülőtérről ismét taxi, majd a hotelbe. Senki sehol. Biztos már a koncerten voltak. Niall és Ella elvonultak, én pedig elkezdtem tv-t nézni. Nagyon fáradt voltam, s bealudtam. Éjfél tájban Harry ébresztett fel és a karjaiban vitt el az ágyig. Óvatosan letett, majd ő is mellém feküdt. Éreztem az illatát, ami képes volt akármikor elbűvölni. Harry átkarolta a derekamat és puszilgatott. 

7.rész: Kerítőnő

Chris bejött a szobámba.
- Mi van?
- Mi lenne? Vak vagy? Nem látod a kupit?
- De, látom. És én mit csináljak vele?
- Hát takaríts ki, most azonnal.
- De nem akarok.
- Az engem már nem érdekel. Most azonnal kitakarítsz. –förmedtem rá
Chris takarítani kezdett, én meg csak mosolyogtam. Örültem neki, hogy móresre taníthatom. Tapasztalja csak, hogy milyen, amikor takarítani kell. Gondoltam amíg Chris takarít én elmegyek sétálni. Gyorsan átöltöztem és indultam. Először elmentem a boltba és vettem magamnak energia italt, mert nagyon álmos voltam. Visszafelé a park felé mentem. Rengeteg szerelmespárt láttam, és azon tűnődtem, hogy most én miért nem lehetek a szerelmemmel. Könny csordult ki a szemem sarkából. Otthon úgy gondoltam, hogy felhívom Harryt, de nem vette fel. Elszomorodtam. Felmentem a szobámba és nagy rend fogadott. Legalább ettől boldog voltam. Ledőltem az ágyba és elaludtam. A telefonom csörgésére ébredtem fel este 7-kor. Nem néztem meg ki hív, csak felvettem a telefont.
- Haló.
- Szia manócskám! Gyere le a ház elé.
- Mindjárt ott vagyok.
Miután letettem a telefont le esett, hogy Harry hívott. Felugortam az ágyból és lementem a ház elé. Egy autó állt ott, Harry autója. Beszálltam az anyósülésre. Harry megcsókolt.
- Hiányoztál.
- Te is nekem, nagyon.
Tovább csókoltam. Édes csókjai el lepték az arcomat. Harry elvitt hozzájuk.
- Szia csajszi! –köszöntött Louis az ajtóban.
Megöleltem és puszit nyomtam az arcára. Beljebb mentem a nappaliba, megpillantottam a többieket. Nagyon kedvesen fogadtak, akár hányszor mentem hozzájuk. Levágódtam Niall mellé a kanapéra, aki épp twitterezett.
- Mi van szőkeség?
- Semmi. –mondta szomorúan.
- Na ne mondd, látom rajtad, hogy szomorú vagy. Nekem elmondhatod.
- Oké. Van egy csaj, aki nagyon bejön nekem, de nem tudom hogyan elmondani neki az érzéseimet. Akár hányszor írok neki nem ír vissza, és ez rettentően elszomorít.
- Ne bánkódj. Össze fog jönni. Szabad tudnom a lány nevét?
- Remélem. Amúgy Ellának hívják, Ella Scott.
- Hát én őt ismerem.
- Tényleg, honnan?
- Osztálytársam.
- Ez szuper. Tartod vele a kapcsolatot? Tudnál vele beszélni?
- Megpróbálhatom.
- Nagyon köszönöm. –hálálkodott Niall.
Csapódott az ajtó. Zayn és Kelly jöttek be rajta.
- Akkor a spanyol turnéra megyünk, ugye? –hallottam a háttérből.
- Turnézni mentek? –kérdeztem Liamtől.
- Jah, Spanyolországba.
Mindenki bejött a nappaliba és Louis bejelentette a jó hírt. Ezen kívül még egy meglepetés ért minket. A fiúk megkértek rá, hogy menjünk el mi is velük. Azonnal igent mondtunk.
- És mikor van ez a turné?
- Holnapután.
Elcsodálkoztam, de nem rettentem vissza. Menni akartam.  Harryvel felmentünk. Nem akartunk különcködni, de most vágytunk arra, hogy kettesben lehessünk. Harry az ágyra fektetett és csókolgatni kezdett. A nyakamtól haladt lefelé és mire észbe kaptam már a hasamnál volt. Nagyon jó érzés volt. Harry édes csókjai közepette aludtam el. Telefonom csörgésére keltem fel. Anya hívott éjfélkor, hogy hol vagyok már megint, nem mintha nem tudta volna. Elmondtam neki, hogy Harryvel vagyok, nyugodjon meg. Nem nagyon akarta, hogy maradjak, de azért sikerült. Letettem a telefont, s Harryre pillantottam. Nagyon édesen aludt. Nyomtam egy puszit a homlokára és én is el aludtam. Reggel gyorsan összekaptam magam, elköszöntem a srácoktól és hazamentem, jött velem Kelly is. Kérleltük anyát, hogy engedjen el a turnéra, de nemet mondott. Nagyon elszomorodtam és azonnal Harryt hívtam.
- De kicsim akkor én se megyek.
- Ugyan már. Neked muszáj menned, hiszen te ebből élsz, neked ez a munkád. Nehogy már miattam csússz le egy ilyen lehetőségről.
- Akkor gyere el velem.
- Én mennék, de anyám nem enged. Én mindennél jobban szeretnék menni.
- Akkor menjünk titokban.
- De mégis hogyan?
- Legyen úgy, hogy ma otthon leszel egész nap, pakolj és éjjel elmegyek érted, reggel pedig már együtt megyünk a repülőtérre.
- Rendben. Szeretlek drágám.
- Én is te kis manócska. Akkor este.
Letettük a telefont. Gyorsan összepakoltam, igazából a gyorsan az nekem 2 órámba tellett. Átmentem Kellyhez, aki az utca másik sarkában lakott. Elmeséltem neki a jó hírt, hogy mégis mehetek. Nagyon megörült, mivel az ő szülei is meg engedték neki. Elmentünk sétálni, de végül a parkban kötöttünk ki. Leültünk egy padra és élveztük a napsütést egy kis szellővel körítve. Rengetegen mentek el előttünk, de akire felfigyeltem az Ella volt.
- Szia Ella!
- Sziastok. Mi van veletek?
- Velünk minden rendben. És veled?
- Velem is, bár kicsit szomorú vagyok.
- Mért?
- Tetszik egy srác, és nem merem elmondani neki, hogy szeretem, mert féllek, hogy kinevetne.
- Komolyan? Ki az a srác?
- Niall Horan.
- Az a Niall Horan? –kérdeztem értetlenkedve és mutattam Niallra, aki pár másodperccel ezelőtt pillantottam meg.
- Mi? Itt van?
- Igen, ott áll.
- Te jó ég! Erre jön.
Közben Niall oda jött hozzánk. Azonnal felugrottam és megöleltem. Ezután Niall megfogta Ella kezét és húzta maga után a parkból kifelé. Még Ella visszanézett és pedig rá kacsintottam. Hazamentünk Kellyvel, mert már 7 óra volt. Vacsoráztam, lezuhanyoztam, majd tettetem, hogy elaludtam. Anyáék előtt szomorúnak kellett látszódnom, mert elvégre ők azt hiszik, hogy én nem megyek sehova. 10 óra körül anyáék is elaludtak, már csak Paul és én voltunk ébren. Átmentem hozzá.
- Szia Paul! Bejöhetek?
- Gyere csak hugi.
Leültünk az ágyára és elkezdtem a mondandómat, legalább egy ember tudja, hogy hol vagyok, és falazzon nekem.
- Paul, én ma este elmegyek itthonról.
- Hová?
- A One Direction turnéra megy Spanyolországba, és velük megyek én is és Kelly is. Nem tudom, hogy mikor jövünk haza, de szeretném ha falaznál nekem itthon.
- Értem, és rendben. Megteszem ezt az én kis hugocskámért, akin tisztán látszik, hogy őrülten szerelmes. –mosolyodott el.
Megöleltem Pault és elköszöntem tőle. A telefonom jelzett, SMS. Szóval itt van értem Harry. Felkaptam a bőröndömet és nagyon csendben elhagytam a házat. Mielőtt beszálltam volna a kocsiba még egy utolsó pillantást vettetem rá. Láttam Pault az ablakba, még intettem neki egyet, majd beszálltam a kocsiba.

6.rész: Hosszú randi

Megláttam a képet, ahol Harryt megcsókoltam. Rajongók ezrei ítéltek el. „Szóval ő az. Ribanc!!” Nagyon rosszul esett. Elsírtam magam. Nagyon szomorú voltam, már csak egy SMS tudott felvidítani, amit Harrytől kaptam.
„Szia szépség! Akkor holnap 3-kor ott leszek érted. Már nagyon várom! Harry”
Ez volt az egyetlen dolog, ami a nap további részében feltudott vidítani, akárhányszor olvastam el. Este megnéztem egy filmet, a Kellékfeleséget. Nagyon szeretem ezt a filmet, mindig meg tud vigasztalni. Éjfélkor mentem aludni. Reggel 10-kor keltem fel. A konyha felé vettem az irányt, ahol Kelly várt engem.
- Szia!
- Szia Ashley!
- Te meg hogy kerülsz ide?
- Én csak bejöttem. –mosolyodott el.
- Oké, nem azért mondtam.
- Nincs kedved elmenni ma délután valahova?
- Uhh, bocsi, de programom van.
- Kivel?
- Harryvel.
- Mi? Hogy, hogy..?
- Hosszú…
Leültünk a nappaliba és elkezdtem az egész történetet. Kelly ajka a padlót súrolta, főleg a csókos résznél.
- Ez durva!
- Tudom.
Délre fejeztük be a beszélgetést. Kelly hazament. Én ebédeltem és elkezdtem készülődni. Nem tudtam, hogy mit vegyek fel, elvégre ez nem csak egy sima randi lesz. Ez egy randi lesz Harry Stylessal. Fél óra keresgélés után végül egy  farmer rövidnadrág, tornacipő és egy piros kockás ing mellett döntöttem. Hajamat kivasaltam, majd lófarokba kötöttem. Fél 3-ra elkészültem, még gyorsan felmentem twitterre, de semmi érdekes. Csöngetnek. Lementem ajtót nyitni, Harry volt az. Megöleltem és puszit nyomtam az arcára.  Elindultunk, a park felé vettük az irányt. Harry átkulcsolta a kezeinket, nem ellenkeztem, miért is tettem volna? Nagyon sokat beszélgettünk. A parkban leültünk egy padra. Harry átkarolta a derekam.
- És…kis korodtól Londonban élsz?
- Igen, és imádom Londont.
- Csak Londont?
- Nem, mást is. –kacsintottam rá.
Harry közel hajolt, az ajkaink pár centiméterre voltak egymástól, egy hirtelen pillanatban Harry megcsókolt. Villogtak a vakuk, de nem érdekelt. Szeretem Harryt, ezért visszacsókoltam. Miután sikerült megszabadulnunk a firkászoktól és fotósoktól Harry hazavitt a One Direction rezidenciára. Öleléssel fogadtak a fiúk, ami nagyon jól esett. A nappaliban megpillantottam Kellyt.
- Szia. Hát te?
- Szia. Hát én itt vagyok már egy ideje. Igazából titeket vártunk.
Elmosolyodtam. Harry megfogta a kezemet és felráncigált a szobájába. Neki nyomott a falnak és hevesen csókolni kezdett.
- Olyan boldog vagyok, hogy itt vagy nekem.
- Én is, de most inkább folytassuk.
A csókcsata számításaim szerint 5 percig tartott.
- Lemegyünk a többiekhez.
- Menjünk
A nappaliban épp üvegeset játszottak.
- Beszállhatunk?
- Persze, gyertek.
Niall pörgetett, és az üveg vége Kellyre került.
- Ki az, aki bejön neked az 1D-ből?
- Zayn…egyértelmű.
Kelly Zaynre nézett és elmosolyodott, Zayn kacsintott egyet. Kelly pörgetett, majd Liamtől kérdezett.
- Nah, Liam! Hogy hívják a lányt, aki tetszik neked?
- Ashley Stewart
Mindenki meglepődött, csak én nem. Tudtam, hogy bejövök Liamnek. Ez után nem nagyon volt kedvem játszani, mert nemhogy még más is lesz. Elkezdtünk filmet nézni. Romantikus vígjáték. Szuper. Már kint sötét volt, ezért a szobában is lekapcsoltuk a villanyt. Liam és Zayn hoztak pop cornt, aztán helyet foglaltak mellettünk. Mikor elkezdődött a film Harryhez bújtam, ő pedig egy puszit nyomott a homlokomra. Másik oldalamon Louis ült. Kelly Zayn mellé ült le.  Hallottam valami susmutolást, de nem figyeltem, elvégre ez az ő dolguk. Mire vége lett a filmnek mindenki elaludt. Ott aludtunk a kanapén mind a heten, és csak reggel 11-kor keltünk fel. Mire én ébredeztem már nem volt Zayn és Kelly. Louis is akkor kelt fel.
- Hol van Kelly?
- Még az este elmentek Zaynel. Azóta nem láttam őket.
- Értem.
Hívtam Kellyt. Nem vette fel. Zayn jött le a lépcsőn.
- Jó reggelt Zayn! Hol van Kelly?
- Jó reggelt! Fent van, még alszik.
- Akkor nem keltem fel. –mosolyodtam el, mert tudtam, hogy hol van és hogy hol volt egész éjjel. Kicsit elgondolkoztam és filózni kezdtem. Gondolat menetemet Harry csókjai zavarták meg. Kicsit később Kelly kászálódott le a lépcsőn és azonnal Zaynt ölelte meg.
- Hát ti?
- Hát mi. Tudod szeretjük egymást. Együtt aludtunk az este. –kezdte sorolni Zayn, mintha nem érteném, hogy miről van szó.
- Örülök nektek.
Elmosolyodtak. Reggelizni indultunk, majd Harryvel felmentünk a szobájába. Az ágyon fekve beszélgettünk. Harry a hátamat simogatta. Hirtelen megszólal a telefonja, SMS. Harry figyelmesen olvassa az üzenetet.
- Ki írt?
- Nem fontos. –mondta majd megcsókolt. Harry elment lezuhanyozni. Vissza egy szál boxerben érkezett. Nagyon jó Harry teste, szinte elolvadtam. Odamentem hozzá és simogatni kezdtem a mellkasát.
- Tetszik?
- Nagyon, és neked?
- Szerinted? Imádom, ha ezt csinálod.
- Akkor, majd többször alkalmazom. –kacsintottam rá.
- Most el kell mennem, de nemsokára visszajövök.
- Rendben. Megkérhetlek, hogy hazaviszel?
- Persze, csak gyorsan készülj el.
- Oké.
Pár perc múlva már készen álltam. Beültünk az autóba és Harry hazavitt. Csókkal búcsúztam tőle. Bementem a házba és hasonló mérges szempár fogadott, úgy mint múltkor.
- Kisasszony, hol voltál?
- Hát…én…izéé…Harryvel voltam.
- Egész nap és egész éjjel?
- I-igen
- Na jó, ezt megjegyeztem.
- Mit? Nem, tettem semmit rosszat.
- Egy üzenetet azért írhattál volna, vagy ezerszer hívtunk.
- Mi?
- Nézd meg a telefonodat. –mondta anya és elment. Megnéztem a telefonom és láttam 23 nem fogadott hívás. Te jó ég! A szobám felé vettem az irányt. Beléptem a szobába, és látom a nagy kupit. Na jó, ennek itt és most vége.
- CHRIS!! –kiabálltam.

5.rész: Kiábrándító

Gyorsan elaludtam, mert nagyon fáradt voltam, de előtte még lebeszéltem Kellyvel egy mozit holnapra.  Reggel arra keltem, hogy valaki az ágyamon ugrál. Már megint Chris. Rápillantottam az órára, ami az éjjeli szekrényemen volt, és láttam, hogy még csak 6 óra.
- Chris, te meg mi a francot csinálsz?
- Nincs itthon zabpehely.
- És?
- Te voltál boltban, és nem vettél.
- Attól még nem kell felkeltened hajnali 6-kor. Most pedig azonnal menj ki a szobámból.
- De..
- Semmi de! Azonnal! –mondtam mire Chris kiment mérgesen a szobámból. Már nem igazán tudtam vissza aludni, ezért felnéztem twitterre. Semmi érdekes.  Hát jó, lementem és bekapcsoltam tv-t. Csak bámultam, és egyszer csak lecsukódtak a szemeim. 11-kor keltem fel. Anya, apa és Chris sehol sem volt. Reggeliztem, felöltöztem. Közben megérkezett Kelly. Egy öleléssel köszöntem el Paultól, majd Kellyvel elindultunk a közeli pláza felé. A pláza tiszta üres. Mi van ma? Tettem fel magamnak a kérdést. Fel mentünk a mozihoz, és láttuk a nagy tömeget.
- Úristen. Itt meg mi van?
- Nem tudom, de szerintem vegyük meg a jegyeket.
Épp indultunk a jegypénztárhoz, amikor valaki a nevemet kiálltotta.
- Ashley!
Hátrafordultam és Harryt pillantottam meg. Egy intéssel visszaköszöntem. Felvettem a gondolkozós pózomat. Ahol Harry van, ott az egész One direction is ott van. Kicsit jobban körülnéztünk és megpillantottuk a többi tagot is. Harry ezalatt odajött hozzánk.
- Szia! –mondta, s ölelt meg.
- Szia Harry! Mit csináltok itt?
- Moziba indultunk, de nem biztos, hogy bejutunk.
- Az jó, mi is.
- Szuper.
- Várj csak, majd mi beviszünk, úgy hogy ne vegyenek észre.
Harry intett és többiek is azonnal mellettünk termettek.
- Akkor mehetünk? –tette fel a kérdést Zayn
- Igen
Kelly megvette a jegyeket és beosontunk. A mozi teremben leültünk, én Harry és Liam közé kerültem. Elindult a film. Nagyon meglepődtem, mert nem is erre a filmre akartunk jönni. Mi egy vígjátékot választottunk, ez viszont egy romantikus film volt. A film a közepénél tarthatott. Rápillantottam Harry kezére. Épp tartotta a kezét, mintha azt várná, hogy belehelyezzem a kezem a tenyerébe. A másik felemen ülő Liam ugyanezt produkálta. Mi van? Ilyen hatással van rájuk a film?! Értetlenkedtem magamban, pedig tudtam, hogy miről van szó. Bármennyire is akartam a dolgot nem lehetett, mert nekem ott van Nick, és nagyon szeretem. Sokat szenvedtünk a szerelmünkért. A moziból kiérve a fiúk megbeszélték, hogy hazakísérnek minket. A ház előtt elbúcsúztam tőlük. Mindegyiket megöleltem.
- Remélem még találkozunk. –suttogta a fülembe Liam az ölelés közben.
Felmentem a szobámba. A telefonom az ágyon hevert. Hát persze… nem is én lennék, ha nem hagytam volna itthon. Láttam, hogy villog. Megnéztem. 3 új SMS, 10 nem fogadott hívás. Mindegyik Nick. Az üzeneteket nem olvastam el, hanem azonnal visszahívtam.
- Szia cica! Miért nem vetted a telefont? Aggódtam érted.
- Szia Nick! Ne haragudj, csak moziban voltam Kellyvel, és otthon felejtettem a telefonom.
- Aha, persze, Kellyvel.
- Igen, Kellyvel.
- És az az 5 bájgúnár?
- Ők is ott voltak.
- Szóval nem csak Kellyvel voltál.
- Nem! De ők csak barátok, és megköszönném, ha nem féltékenykednél.
- Nem hiszek neked. –mondta Nick és lecsapta a telefont.
Nagyon elszomorodtam, majd sírásban törtem ki. Paul jött megvigasztalni. Magához ölelt.
- Hugi nyugodj meg!
Akárhányszor is mondogatta nem tudtam megnyugodni. Miért nem bízik bennem? Mit tettem, hogy ezt csinálja velem? Végül Paul karjaiban aludtam el. Szépen lefektetett az ágyra, nyomott egy puszit a homlokomra, majd kiment. Igazi jó testvér módjára viselkedett. Nagyon örültem, hogy ilyen bátyám van. Imádom! Éjjel felkeltem, mert már délután 4-től aludtam. Felnéztem twitterre és láttam Liam tweetjét.
@Real_Liam_Payne: Nagyon jól éreztem ma magam a barátaimmal. :)
Azonnal RT-tem és kedvencnek jelöltem. Nagyon jól esett. Elmosolyodtam. Egész hajnalig twittereztem, majd reggel 9-kor elindultam Nickhez. Nem csengettem, sose szoktam. Egyenesen Nick szobája felé vettem az irányt. Láttam, hogy még alszik, és azt is, hogy nem egyedül. Elszomorodtam, de bőgtem el magam. Gyorsan csináltam egy képet a telefonommal. Tévedtem, nem bírtam sírás nélkül. Kiszaladtam a szobából és úgy bevágtam az ajtót, hogy az egész ház felkelt. Már az utcán futottam, és láttam, hogy utánam jön Nick. Már a sarkamban volt, amikor megpillantottam Harryt. Odamentem hozzá és megcsókoltam, Harry visszacsókolt, tehát szeret. Nick elrántott Harrytől.
- Te kis ribanc! Mi a francot csinálsz?
- Én? Kivel aludtál az éjjel?
- Bellával aludtam, mert… -nem fejezte be a mondatot. Már épp neki mentem volna, de Harry visszahúzott.
- Nyugi!
- Te csak ne nyugtatgasd, azt majd megteszem én. Gyere cica! Hazakísérlek.
- Te nem jösz velem sehová. Utállak! Fogd már fel.
Ott hagytam Nicket az út közepén és hazafelé indultam. Még hallottam egy kiáltást.
- Ennek még nincs vége!
Harry utánam jött és elkísért. Nem hozzánk mentünk, hanem Harry hazavitt a One Direction rezidenciára. Bementünk. Már kisírtam a szemeimet.
- Megjöttem, illetve megjöttünk. Gyertek srácok, vendéget hoztam.
Pár másodperc múlva előttem termettek.
- Szia. Mi történt? Miért sírtál?
- Sziasztok srácok! Hosszú lenne elmondani, és nem is szeretnék róla beszélni.
- Kb annyi, hogy kis híján megpofozta volna az expasiját, ha nem húzom vissza. –mondta Harry.
- Húha, ez már valami. Ki hitte volna? –tette hozzá Liam.
- Gyere beljebb. –szólt Zayn.
 Bementünk a nappaliba, s leültünk a kanapéra. Érdekes módon Harryvel kettesben maradtunk. A csend már kezdett kicsit kínossá válni, ezért Harry megszólalt.
- Figyi!
- Igen.
- Tudod az a csók… az nekem nagyon bejött.
- Khm… Harry én azt még nem teljesen úgy gondoltam.
- Hanem? Mi az, nem tetszem neked?
- Nem erről van szó, csak kicsit elsiettem azt a dolgot. Ne haragudj.
- Nem haragszom.
Közben lejöttek a fiúk is. Én épp menni készültem. Louis még marasztalt volna, de nekem mennem kellett, elvégre azt sem tudják, hogy mi van velem. Reggel óta nem vagyok otthon.
- Sajnálom, de mennem kell.
Láttam, hogy elszomorodnak, de nem tudtam semmit ellene tenni. Harry az ajtóig kísért.
- Nincs kedved holnap egy sétához?
- Benne vagyok.
- Akkor a holnap 3 óra megfelel?
- Persze.
Harry megölelt és puszit nyomott az arcomra. Kimentem az ajtón és még intettem egyet. Otthon mérges szemek fogadtak.
- Kislányom! Hol jártál?
- Én..izéé..hosszúú…csak annyi, hogy szakítottam Nickel
- Miért?
- Mert megcsalt, és most következhet az ÉN MEGMONDTAM.
- Sajnálom. Majd túl leszel rajta. –meglepettek anya szavai
- Már túl vagyok, ugyanis holnap randim van Harry Stylessal.
- Azzal a Harry Stylessal? –kérdezte anya, aki kedveli a fiúkat.
- Igen. –mosolyodtam el és a szobám felé vettem az irányt.
Azonnal twitterre mentek, mint mindig. Nem hittem a szemeimnek.

4.rész: Szülinap

Kelly kifizette a vásárolt dolgait és kiviharoztunk az üzletből. Én még visszapillantottam, és láttam, hogy Niall épp akkor kászálódik ki a ruhák közül. Elnevettem magam.
- Mi ennyire vicces?
- Semmi, semmi.
- Oké.
Indultunk hazafelé. Elkísértem Kellyt, majd felpattantam a gördeszkámra és gurultam Nickhez. Csókkal fogadott.
- Szia drágám
- Szia Nick
Bementünk. Felmentünk Nick szobájába. Lefeküdtem az ágyra, Nick pedig mellém.
- Nagyon szeretlek. –suttogta a fülembe, miközben a hátamat simogatta.
- Én is.
Megcsókolt.
- Szervezek Kellynek egy szülinapi bulit szombat estére, és meghívtam a One Directiont.
- Ez szuper, de mégis hol találkoztál te a One Directionnal?
- Ma találkoztam Niallal egy boltban, és ledumáltam vele. Majd még hívni fog.
Nick elmosolyodott. Még nagyon sokáig beszélgettünk, aztán végül este 7-re keveredtem haza. Azonnal a szobám felé vettem az irányt. Felmentem twitterre, és láttam, hogy Niall visszakövetett. Nagyon megörültem. Elmentem zuhanyozni, a telefonomat a szobámban hagytam. Amikor ismét a szobámban voltam láttam, hogy van egy nem fogadott hívásom. Niall hívott. Gyorsan vissza is hívtam.
- Haló
-Szia Niall, Ashley vagyok.
- Óh, szia. Örülök, hogy visszahívtál.
- Én is. Sikerült lerendezni a szombat estét? A fiúk benne vannak?
- Minden kész, a fiúk is benne vannak. Nagy örömmel vállaljuk. Már csak azt kellene tudnunk, hogy hol és mikor.
- Niall még hívlak, mert ezt még nem tudom pontosan. De most mennem kell. Szia, és mégegyszer nagyon köszönöm.
- Oké, nincs mit köszönni. Szia
Letettük a telefont. Rohantam át Paul szobájába. Most kivételesen kopogtam.
- Gyere be!
- Szia Paul!
- Szia hugi! Hogy-hogy ide tévedtél?
- Áh, csak egy szívességet szeretnék kérni.
- Mi lenne az?
- Segítesz megszervezni Kelly szülinapi buliját?
- Persze.
Neki is láttunk a díszek elkészítésének. Éjjel 11 óra lett, mire mindennel végeztünk. Átkullogtam a szobámba és bedőltem az ágyba. Nagyon fáradt voltam, de mégsem tudtam elaludni, egyfolytában kattogott az agyam. Mire elaludtam éreztem, hogy valaki mellém fekszik az ágyban.
- Chris mit keresel itt?
- Félek.
- Ugyan mitől?
- A vihartól.
- Mi? … -kinéztem az ablakon és láttam, hogy tényleg vihar van odakint.
- Itt aludhatok veled?
- Felőlem.
Chris így már hamar elaludt, már csak én nem tudtam. Kb hajnali 4 óra felé aludtam el, ezért nem csoda, hogy délután 3-kor keltem fel. Lementem a konyhába, s ettem valamit.  Anya a nappaliban olvasott. Én gyorsan összekaptam magam és elindultam a plázába valami ajándékot venni Kellynek. Nagyon sokat nézelődtem, bámészkodtam. Végül egy türkiz kék karóra mellett döntöttem. Ez biztos tetszeni fog neki. Még elmentem megrendelni egy csokis tortát, ez Kelly kedvence. Otthon becsomagoltam Kelly ajándékát. Paullal megbeszéltük még a buli részleteit. A pontos időpont szombat este hat óra. Várjunk csak…pillantottam a naptáramra… ma már péntek van. Elfelejtettem felhívni Niallt. Gyorsan tárcsáztam.
- Szia Niall. A buli holnap este 6-kor kezdődik. Megfelel?
- Szia. Igen, persze. Tökéletes. Ott leszünk.
Lementem a nappaliba, ahol épp foci ment a TV-be. Leültem a kanapéra és néztem. A meccsek éjjel lett vége. Hamar elaludtam mosollyal az arcomon. „Remélem sikerül a holnapi buli.” Mondogattam magamban.  Reggel, úgy mint máskor nem vittem túlzásba a korán kelést. Délben kászálódtam ki az ágyból. Gyorsan felöltöztem, felhívtam Nicket, hogy nem jön-e el velem a tortáért. Belement. Kézen fogva sétáltunk végig a Temze partján. Megvettem a tortát és hazamentünk. Nick segített felrakni a díszeket, amíg Paul lerendezte a zenét, ugyanis a One Direction csak 2 számot fog énekelni. A More Than This-t és a What makes you beautiful-t. Fél 6 van.
- Paul, kérlek menj el Kellyért.
- Megyek.
Közben betoppantak a One Directionos fiúk is. Mindent megbeszéltünk, hogy hogyan lesz.
*10 perc múlva hat óra*
Már minden vendég megérkezett és elbújtunk. Sötét volt. Egyszer csak Kellyék toppantak be az ajtón, mindenki felugrott és kiabállta, hogy „BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!”. Kelly annyira megörült, hogy még a könnyei is kicsordultak. Odamentem hozzá, megöleltem és puszit nyomtam az arcára.
- Nagyon köszönöm. –mondta Kelly.
- Még nincs vége. –súgtam a fülébe, s ekkor meghallottam Liam hangját. Csak álltam Kelly mellett és fogtam a kezét, nehogy elájuljon. Kelly arcán egész végig mosoly ült, és végig Liamet bámulta. Az előadás végén Kellyre néztem.
- Ezt hogy tudtad így összehozni?
- Az maradjon az én titkom.
- Oké, de most odamegyek a fiúkhoz.
- Rendben.
Kelly nagyon sokat beszélgetett velük, úgy ahogy én is. A buli közepén Kelly megkapta az ajándékokat, aminek nagyon örült. Mindenki nagyon jó érezte magát, volt aki kicsit túl jól. A buli hajnali 4-kor ért véget. Kelly és Chelsea nálunk aludt. Míg Chelsea már reggel 8 órától tv-t nézett Chrissel, addig mi Kellyvel délben keltünk fel. Kitakarítottunk, ami 2 órát vett igénybe. Kelly és Chelsea haza mentek, én pedig felmentem twitterre. Az összes 1D-s srác visszakövetett. De jó :)

3.rész: Jó döntés

Nagyon hangosan sírtam, nem volt itt Kelly, nem volt, aki megvigasztaljon. Úgy döntöttem, hogy felhívom őt az éjszaka közepén.
- Haló
- Szia Kelly, bocsi, hogy felkeltettelek, de muszáj beszélnünk.
- Mondjad drágám
- Anyáék tiltanak Nicktől. –könnyek csordultak a szememből.
- Drági, nyugodj meg. Nem lesz semmi baj, minden megoldódik.
- Jó, holnap beszélünk
- Ne csinálj semmi hülyeséget
- Oké, szeretlek, szia
- Én is szeretlek, szia
Letettük a telefont. Kicsit megnyugodtam, de amint megnéztem a telefonom, hogy hány óra, s megláttam a kijelzőn Nicket megint elkapott a sírógörcs. Megígértem Kellynek, hogy nem csinálok semmi hülyeséget, de nem bírom. Éjjel 2 óra volt. A házunk mellett volt egy fa, ami pont az én ablakomhoz ért. Kimásztam az ablakon, lemásztam a fán. Elindultam Nickhez. A házuk előtt felhívtam. Kijött értem, csókkal köszöntött, s bementünk. A szülei nem voltak otthon.
- Mi a baj szivem?
- Anyáék nem engedik, hogy veled legyek.
- Mi? Miért?
- Mert 1 éve volt egy barátom, Johny, és kis híján majdnem megerőszakolt.
- De én nem vagyok olyan.
- Tudom. –s megcsókoltam.
Nick karjaiban aludtam el. Reggel időben keltett és hazakísért. Épp akkor értem be a szobámba, amikor anyáék ébredeztek. Gyorsan elköszöntem Nicktől és lementem a konyhába reggelit készíteni. Apa már ott volt.
- Jó reggelt!
- Jó reggelt tündérkém!
- Apa beszélhetnénk?
- Persze.
- Ma szeretnék bemutatni valakit.
- Azt a Nick gyereket?
- Igen. Miután bemutattam ti is látni fogjátok, hogy ő nem olyan, mint amilyen Johny volt. Ő aranyos, odafigyel rám.
- Te nagyon szerelmes vagy.
- Igen.
A kis beszélgetés közben elkészítettük a reggelit. Mindenki lejött, kivéve Christ. Elkezdtünk enni. Mire befejeztük a reggelit Christ kászálódott le a lépcsőn. Odajött hozzám és megölelt.
- Ash, sajnálom. Nem akartam neked rosszat.
- Jaj, Chris. Nem haragszom rád. Csak értsd meg, nekem Nick nagyon fontos. Szeretem őt.
- Értem. És még egyszer sajnálom.
- Jól van na.
Csengettek.
- Kinyitom anyu. -kiabállt Chris
Chris ajtót nyitott, míg mi a nappaliban voltunk.
- Ashley, téged keresnek.
- Ki az?
- Gyere ide és megtudod.
Odaszaladtam, s láttam, hogy Nick az. Megöleltem és puszit nyomtam az arcára.
- Anya, Apa! Gyertek ide! Be akarok mutatni valakit!
Anya és apa pár percen belül ott termet.
- Ő lenne Nick Walker.
- Örülök, hogy megismerhetlek. –mondta apa.
- Nem ilyennek képzeltelek, de én is örülök, hogy megismerhetlek. –tette hozzá anya.
- Akkor mi most felmegyünk.
A szobámban egész délelőtt Nickel voltam. Nagyon sokat beszélgettünk és nevettünk. Dél körül Nick hazament. Mi megebédeltünk aztán hívtam Kellyt.
- Szia drági! Elmegyünk ma vásárolni?
- Mehetünk. Hol találkozunk?
- Fél óra múlva elmegyek hozzátok, oké?
- Rendben, várlak. Szia
- Szia
Kellynek egy hét múlva lesz a 16. szülinapja, és még nem tudom, hogy mit vegyek neki. Az biztos, hogy bulit is fogok neki szervezni. Felvettem egy rövid farmernadrágot, egy csíkos felsőt és egy converse tornacipőt. Felpattantam a gördeszkámra és Kellyék háza felé vettem az irányt. Még valahogy azt is el kell mondanom neki, hogy Paul nem úgy néz rá. Amikor megérkeztem Kellyékhez azonnal bementem. Chelsea az ajtóban fogadott és megölelt.
- Szia Chelsea.
- Szia.
Felmentem Kelly szobájába. Leültünk az ágyra.
- Figyi Kelly. Beszéltem Paullal…
- És?
- Tudod, ő nem úgy néz rád, mint te rá. Ő nem szerelmes beléd, de nem akar elveszíteni, mint barátot.
- Értem.
Kicsit furcsa volt Kelly, mert egyáltalán nem szomorodott el a hír hallatán.
- Akkor mehetünk?
- Menjünk.
Először egy kávéra mentünk, majd egy cipőboltba, ahol vettem egy fekete magas sarkú cipőt. Ez után következett a ruhabolt. Itt már kicsit több időt töltöttünk. Épp keresgéltem a ruhák közt, amíg Kelly ruhákat próbált, s megpillantottam egy ismerős alakot. Közelebb mentem. Te jó ég, hiszen ez NiallHoran. Látta, hogy már nagyon bámulom, s megszólított.
- Mi az? Mit bámulsz annyira? Csokis a szám?
- Nem dehogy. Csak először nem hittem el, hogy te állsz velem szemben. Elvégre te NiallHoran vagy.
- Igen, az vagyok. És téged hogy hívnak?
- Ashley Stewart vagyok.
- Egyedül vagy itt?
- Nem, a barátnőm is itt van, de szerintem neki ne szóljunk, mert itt helyben szívrohamot kap.
- Oké –mosolyodott el
Ekkor eszembe jutott valami. Nem haboztam, azonnal rákérdeztem.
- Figyi, véletlenül nem értek rá szombat este?
- Megoldható, miért?
- Akkor lesz az ájulós barátnőmnek a szülinapi bulija, és hogy nem énekelnétek-e egy dalt?
- Lehet róla szó. Add meg a teló számod és majd hívlak.
Mondtam a számom, Niall pedig pötyögte a telefonjába. Ő is megadta a telefon számát. Hallottam, hogy Kelly épp jön ki a próbafülkéből, ezért belöktem Niallt a ruhák közé.
- Bocsi szőkeség, de most jön a barátnőm, ha elmentünk kijöhetsz, majd hívj. –kacsintottam rá.

2.rész: Csókolj meg!

Amint megláttam anya képét a kijelzőn egy kicsit elszomorodtam, mert először azt hittem, hogy Nick hív. Felvettem a telefont.
- Szia anya!
- Szia kincsem. Megtennéd, hogy elmész bevásárolni, a papír cetli ott van a konyha asztalon. Rá van írva, hogy miket kell venni.
- De anya, miért én megint?
- Mert téged kértelek meg.
- Na jó, de igazán elmehetne Paul is.
- Legközelebb majd ő megy.
- Oké, szia.
- Szia.
Gyorsan összekaptam magam, felpattantam a gördeszkámra, a fülembe zene szólt és pár perc múlva az üzlet előtt voltam. Vásárlás közben épp a parfümöket böngésztem, amikor észre vettem, hogy mögöttem áll valaki, és hirtelen megfogja a derekamat. Megfordultam és láttam, hogy Nick az.
- Szia. –mondtam, s megöleltem.
- Mit csinálsz?
- Épp a parfümöket szagolgattam. Új parfümöt szeretnék.
- Felesleges, nekem tetszik az illatod.
- Biztos?
- Tuti biztos.
- Akkor jó
Miután megvolt a vásárlás kifizettem a vásárolt dolgokat.
- Hazakísérlek.
- Rendben.
Nick egész a szobám ajtajáig kísért. Szerencsére se anya, se apa nem voltak otthon. Mikor a szobám ajtaja előtt álltunk elköszöntem Nicktől, azaz megöleltem. Miután láttam, hogy Nick elindul lefelé a lépcsőn becsuktam a szobám ajtaját. Pár másodperc múlva kopognak az ajtón.
- Bújj be. –kiabáltam és Nick lépett be az ajtón, odajött hozzám, s leült mellém az ágyra. –Mi az? Nem találod a kijáratot?
- Nem azért jöttem vissza. Hanem azért, mert mondanom kell valamit.
- Na, akkor ki vele.
- Szeretlek Ashley, tiszta szívből.
Amint ezt Nick kimondta az ajkai már az enyémhez értek. Ezt el sem hiszem. Ez az! Az enyém Nick Walker. A hosszú csók után mélyen a szemébe néztem és láttam, hogy tényleg igazat mondott, ezért még egyszer megcsókoltam. Valaki ki nyitotta az ajtót, elhúzózódtunk egymástól.
- Ashley. Elmész a boltba, nem hozol nekem csokit és még azt is nézem kell, ahogy egymás szájában matattok? –szólt Chris.
- Nem kell nézed. És kifelé a szobámból.
Mielőtt Chris kiment volna még kinyújtotta ránk a nyelvét aztán becsapta az ajtót.
- Bocsi, de még mindig kis hülyegyerek.
- Semmi gond, de nekem már mennem kell. –mondta Nick és még utoljára megcsókolt. Amint kiment a szobámból azonnal twitterre mentem.
@Ashley_Stewart : Ez az! Végre az enyém a világ legjobb pasija! Szeretlek Nick.
Utána azonnal hívtam Kellyt és elújságoltam neki a jó hírt.
…
- Akkor ezek szerint nagyon boldog vagy.
- Az nem kifejezés.
- Paulnál már rákérdeztél?
- Oops, bocsi még nem, de azonnal megyek. Szia –mondtam s letettem a telefont. Rohantam Paul szobája felé és berontottam. Épp a gép előtt ült.
- Kopogni?
- Bocsi, de tudtommal a múltkor te sem kopogtál.
- Mindegy, mondd mit szeretnél. –mondta, s megfordult a székkel.
- Hát…tudod….az van, hogy Kellynek nagyon tetszel.
- És?
- Nem érted? Ách, fiúk!
- Értem, de én mit csináljak vele?
- Hát ő nem tetszik neked?
- Nem igazán, csak barátként szeretem. De ezt nem én fogom neki elmondani, hanem te. Én nem fogom összetörni a szívét, és emiatt nem fog tönkre menni a barátságunk.
- Oké, de csak, mert rólad van szó. –mondtam és nyitottam az ajtót.
- Apropó. Előbb mi volt az a nagy cuppogás a szomszédban?
- Semmi közöd hozzá. –mondtam és hozzá vágtam egy párnát.
- Oké hugi, de aztán csak óvatosan.
- Te beteg vagy. –mondtam s kimentem a szobából.
Lementem a konyhába, ahol már anyáékkal találtam szemben magam. Elég furcsán néztek.
- Mi a baj?
- Semmi kislányom, csak az, hogy ki ez a Nick már megint? –kérdezte anya.
- Hát.. ő csak egy….
- Barát? Azt nem hiszem. –mondta anya és közben felbukkant Chris.
- Ó, te kis..
- Hagyd békén az öcsédet. Ha ő nem mondta volna el akkor meddig titkolóztál volna?
- Elmondtam volna.
- Persze. Nem találkozol többet vele, mert ennek is az lesz a vége, mint a Johny-s ügynek.
Jah, hát persze, Johny. Muszáj volt előhozni a témát. Johnyval 1 éve jártam, de jóval idősebb volt nálam. Anyáék azért tiltanak a szerelemtől, mert Johny kis híján megerőszakolt. Ez nagy törés volt az életemben.
- De anya, ő tisztára más.
- Nem érdekel.
Sírva rohantam fel a szobámba,ledőltem az ágyba és könnyeimet a párnába fojtottam.

1.rész: Nyári szerelem

Ülünk az iskolapadban, Kellynek szinte a gyomor remegését hallom.
- 5, 4, 3, 2, 1 –mondta az egész osztály. Mindenki kiugrott a padból és kirohant az osztályteremből. Megfogtam Kelly kezét és kiráncigáltam magammal a suli elé. Épp odaértünk az utolsó közös képre. Jött a busz. Gyorsan felpattantunk rá és hazamentünk. Otthon örömmel mutogattam a bizonyítványom, ami érdekesen jobb lett, mint amire vártam. Anyáék nagyon örültek.
- Kicsim nagyon örülök. Ügyesen összehoztad. –mondta apa.
- Köszi.
Gyorsan szaladtam fel a szobámba, megláttam Christ a cuccaim közt matatni.
- Te meg mit csinálsz? –förmedtem rá.
- Én semmit.
- Látom. Mit kerestél? Na add ide szépen. –mondtam, odamentem hozzá és kivettem a kezéből a karórámat.
- De Ashley, ez kell nekem egy tudományos dologhoz.
- Miért pont az én órám kell neked?
- Mert másnak nincs a családban.
- Ott van apáé.
- Apa sem tudja, hogy hol van.
- Értem. Mindegy, az én órámat akkor sem kapod meg erre a tudományos izére. –mondtam és kitessékeltem Christ a szobámból. Odaültem a laptopom elé, felmentem twittere és tweeteltem egyet.
@Ashley_Stewart : Végre vége egy év szenvedésnek és kezdődik 2 hónap lazítás. Legyetek jók :)
Közben nagyon hangosan szólt a One Direction zene.
- Kapcsold már ki ezt a szart. Nem igaz, hogy bírod ezeket hallgatni egész nap. –rontott be a szobába Paul.
- Nem kapcsolom ki, és azért bírom hallgatni egész nap, mert nagyon jók, cukik, aranyosak.
- Na jó, ez én nem hallgatom tovább, mert még elhányom magam. –mondta Paul és kiment a szobámból. Még fél óráig zenét hallgattam, aztán lementem a nappaliba. Apu a kanapén ült és újságot olvasott. Szerencsémre ma épp szabadnapos volt, anya pedig dolgozott. Amikor apa van otthon akkor képesek vagyunk felfordítani a lakást. Lehuppantam apa mellé.
- Mit csinálsz?
- Szerinted? Épp pizzát sütök. –mondta gúnyolódva.
- Ez nem is rossz ötlet, rendelek pizzát az esti focira.
- Oké
Megrendeltem a 4 darab pizzát, épp időben érkeztek. Bevittem a nappaliba, majd lepakoltam az asztalra.
- Fiúk! Foci van! –kiáltottam fel az emeletre. Pár perc múlva már a fiúk is lent voltak. Neki álltunk a pizzáknak.
- Kik játszanak? –kérdezte Paul.
- Spanyolok és az Írek.
- VIVA ESPANA –kiáltottam fel.
Szinte az egész focimeccset végig kiabáltam, a góloknál pedig szinte sikítottam. A játék vége 4:0 lett a spanyolok javára. Mielőtt elmentem aludni felnéztem twitterre. Sokan retweetelték a mai tweetemet, köztük Kelly is.  Időben elmentem aludni, 11-kor, mert nagyon elfáradtam. Csodásat álmodtam. Én és Harry… ááhw *-* .Másnap reggel anyu keltett reggel 9-kor, bár azt nem tudom, hogy mi okból. Természetesen kaptunk mind a négyen szidást, a tegnapi után.  Délután elmentem Kellyhez. Csak ő és Chelsea voltak otthon. Twittereztünk, és láttuk Liam tweetjét.
@Real_Liam_Payne : Directionerek twitcam! Gyertek!
Nekünk nem is kellett több. A monitoron a pár másodperces sötétség után Liam arcát láttuk, és még rajtunk kívül több ezren. Liam nagyon sok kérdésre válaszolt. Kb fél óra múlva betotyogott a szobába Niall egy almával a kezében, jellemző. Hülye pofákat vágtak. Kellyvel nagyon sokat nevettünk. Kicsit később kikapcsoltuk a gépet és elmentünk sétálni. Chelseat elvittük a játszótérre. Amíg ő játszott addig mi leültünk egy padra és beszélgettünk.
- Hogy állsz Nickel? –kérdezte Kelly. Amúgy Nick az a pasi, aki nagyon tetszik és úgy tudom, hogy én is neki. Remélem, hogy lesz köztünk valami.
- Alakulóban van a dolog. Remélem összejön.
- Drukkolok nektek.
- Köszi. –mondtam és megöleltem. Oda szaladt hozzánk Chelsea.
- Mi a baj? Már nem akarsz játszani? –kérdeztem.
- Nem, mert ott egy undok lány, és állandóan piszkál.
- Akkor haza megyünk?
- Igen
Elindultunk hazafelé. Közben még Kellyvel beszélgettünk.
- Figyi Ash. Szerinted tetszem a bátyádnak?
- Mármint Paulnak?
- Igen, miért hány bátyád van?
- Jól van na, csak olyan hihetetlennek tűnt.
- Nem kérdeznél rá?
- De szívesen.
Közben Kellyék háza elé értünk. Elköszöntem Kellytől és Chelseátől, s elindultam hazafelé. Otthon azonnal a szobám felé vettem az irányt. Elkerültem mindenkit a házban. Kigondoltam magamban, hogy hogy adom be Paulnak ezt az egész dolgot. Én sem tudtam, hogy Kellynek tetszik Paul. Eddig miért nem mondta el? Megcsörren a telefonom.