2012. október 14., vasárnap

29.rész: Új-régi családtag



 Sziaztok! Itt az új rész! Szerintem érdekes lett, de ezt majd ti eldöntitek :) Jó olvasást! xx

Ashley szemszöge:
Nem sokkal elalvás után arra ébredtem fel, hogy valami csikizi a kezemet. Amikor kinyitottam a szemeimet Louist pillantottam meg egy filctollal a kezében és firkált valamit a kezemre, de már épp elkészült. Ránéztem a karomra és mindenhol, akármerre néztem Louis nevét olvastam.
- Mi ez? –kérdeztem mosolyogva.
- Így mostmár mindenki tudja, hogy csak az enyém vagy. –mondta és megpuszilta a homlokom. Visszaaludtam. Délután ébredtem csak fel, lementem a konyhába. Senki sem volt itthon. Elég rossz volt úgy felébredni, hogy senkivel sem tudok beszélgetni. Gondoltam csinálok valami kaját. Neki is kezdtem, valahogy a palacsinta sütögetés mindig feltudott vidítani, nem tudom miért. Valaki hazajött.
- Szia! –kiabált az ajtóból Louis.
- Szia! Merre voltál? –kérdeztem, s közben Louis beért a konyhába.
- Elintéztem a nászutunkat. –karolta át hátulról a derekamat.
- Na, és hova? –fordultam meg. A homlokunk összeért.
- Párizs megfelel Mrs. Tomlinson? –csókolt meg.
- Nagyon is. –csókoltam vissza.
Elkészült a palacsinta. Leültünk az asztalhoz és enni kezdtünk.
- Holnap reggel repülünk Párizsba. –mondta Louis.
- Akkor ma még be kell pakolnunk.
- Igen, de azt ráérünk este is megcsinálni.
- A többiek merre vannak? –mosolyogtam.
- Nem tudom, amikor én felkeltem már akkor sem voltak itthon. –mondta, mire én vállat vontam.
Kaja után elmosogattam. Már délután négy óra volt. Hazajöttek a többiek is. Amikor megláttuk őket nem hittünk a szemünknek. Nagyon hangosan, hatalmas lufikkal léptek be a házba.
- Ez mi? –kérdeztem nevetve, mire Zayn odajött, felemelt és megpörgetett a levegőbe. Ez alatt Niall lekezelt Louis-al.
- Ti meg mit csináltok? –kérdezte Louis.
- Mivel elmaradt a leánybúcsúzató meg  legénybúcsúztató is, ezért most bepótoljuk.
- De aranyosak vagytok. –mosolyodtam el.
- Akkor party time! –kiáltott fel Harry és bekapcsolta a zenelejátszót.
Nagyon jól éreztük magunkat. Ettünk, ittunk J. Igazából ez ilyen búcsúztató est is lehetett volna. A buli végére nagyon elfáradtunk. Louis-al még bepakoltunk és már mentünk is aludni. Gyönyörű álmom volt. Egy erdőben sétált egy kisfiú. Magányos volt, de egy hirtelen pillanatban Louis állt mellette. Egymás kezét fogták, úgy mentek el az erdőből. Talán ez az álom azt bizonyítja, hogy Louis csodálatos apa lesz, amihez kétség sem fér. Reggel boldogan keltünk fel mindketten. Gyorsan elkészültünk. Mindenkitől elbúcsúztunk és Harry már vitt is minket a reptérre. Szerencsére nem kellett sokat várni a repülőre. Gyorsan ment minden, és mire észbe kaptam már a párizsi hotelben találtam magam. Gyönyörű volt a Hotel la Paris . A leggyönyörűbb hotel, amit valaha is láttam. Amint megkaptuk a lakosztályunkat már viharoztunk is fel az emeletre, mint a kisgyerekek. A lakosztály gyönyörű volt. A kilátás az Eiffel-toronyra nyílt, egyszerűen mesés volt. Azonnal vettem egy forró fürdőt, majd Louis is így tett. Este vacsorázni mentünk a hotel éttermébe. A helyzet az, hogy egyikünk se nagyon szereti a francia konyhát, valahogy nem jönnek be ezek a csigás ételek, úgyhogy inkább valami egyszerűbbet ettünk. Kirántott csibemell és rizs. Először néztek egy nagyot a pincérek, amikor ezt kértük, de aztán „belenyugodtak”.

Niall szemszöge:
Louis-ék már rég elmentek. Mindenki unatkozik. Egyszer csak kopognak az ajtón, mivel senki sem mozdul ezért én megyek ajtót nyitni. Az ajtóhoz közeledve azon gondolkozom, hogy ki lehet az ajtó másik felén. A kemény 5 mp filozofálás után kinyitottam az ajtót. Velem szemben egy szőke hajú, zöld szemű, 16 éves lány állt. Azonnal a nyakamba ugrott.
- Szia! –mondtam, miután elengedett.
- Szia! Nem ismersz meg? –kérdezte, miután látta a bamba fejemet.
- Sajnos nem. Miért? Ismerjük egymást? –tettem fel az idióta kérdéseket.
- Igen, Niall. A húgod vagyok.
- Mi? Ez, ez meg hogy lehet? Nekem csak egy bátyám van, Greg!
- Nem! A húgod vagyok! Hívd csak fel anyát és kérdezd meg. –utasított.
- Jó, de honnan tudjam az anyukád telefonszámát? O.o
- Hát, ugyanaz, aki a te anyukád. Niall ne csináld ezt velem. –mondta, miközben egy könnycsepp csúszott végig az arán.
Már épp hívtam volna anyát, de aztán rájöttem, hogy nem játszhatom ezt tovább szegénnyel. Hiszen, tudom ki ő. A rég nem látott húgom, Zaida.
- Ne sírj! Hát persze, hogy emlékszem. –öleltem meg.
- Akkor jó. –már teljesen sírt.
Nem is tudom, hogy mikor láttam őt utoljára. Amikor a szüleink elváltak, akkor veszítettük el egymást, mert én és Greg anyával, míg Zaida apával maradt és ők a fővárosba költöztek, Dublinba. Szörnyen jó érzés őt megint látni és megölelni.
Bementünk és bemutattam őt a többieknek. Mindenki cak értetlenül bámult, mert nem tudták, hogy miről van szó, mert ő nekik még sosem említettem Zaidát.
Elmesélt mindent, hogy miért jött el apától és mostmár anyával fog élni. Még csak 16 éves, de amit csak nekem mesélt el az valami szörnyű volt. Szinte hetente vagdosta magát apa miatt és ez már sok és még csak 16 éves. Nagyon sajnálom őt és hogy ilyenkor nem lehettem mellette…
 

2012. szeptember 29., szombat

28.rész: A nagy nap!♥



 Sziaztok! Itt az új rész :3 Ne haragudjatok, hogy ilyen sokáig várattalak titeket, csak sok a tanulnivalóm :// de mind1, mot itt van.. apropó, nagyon köszönöm a komikat.. lécci most is komizzatok :) kösziipuszii :D

Ashley szemszöge:
Boldogan keltem fel reggel. Ez az utolsó napom ashley Stewart-ként, aztán Tomlinson leszek. Már nagyon várom, elképzelhetetlen érzés, hogy fél éve még csak nem is ismertem a leendőbeli férjem, csak rajongtam érte. Louis is felébredt. Akarva-akaratlanul sem lehetett levakarni a mosolyt az arcomról.
- Jó reggelt! –szólt álmos szemekkel.
- Neked is. –nyomtam egy puszit az arcára.
Gyorsan felöltöztem, majd megreggeliztem. Louis még mindig nem akart kikelni az ágyból. Próbáltam keltegetni, de nagyon jól játszotta, hogy alszik, pár mp-re még én is bedőltem neki. Föléje hajoltam és megakartam puszilni az arcát, de egy hirtelen pillanatban magára rántott és megcsókolt.
- Nem akarok felkeni. –nyöszörgött.
- Tudom. De még pár dolgot el kell intéznünk, és amúgy is ma érkezik a családod Doncasterből.
- Te jó ég, tényleg. –kapott a fejéhez.
Leszálltam róla, majd lementem és ott várakoztam. Amíg Louis elkészült addig Katy-vel beszélgettem.
- Izgulsz, ugye? –kérdezte, miközben a haját csavargatta
- Igen, nagyon. –mosolyogtam és éreztem, hogy beleremeg a gyomrom. Szerintem ezt az izgalom tette, de lehet, hogy a kisfiam mocorog.
- Ez mi volt? –kérdezte nevetve.
- Csak a hasam. –vigyorogtam.
Közben leért Louis és elmentünk megrendelni a tortát valamint kiválasztottuk a virágcsokrot. Ez az egész csupán 1 órát vett igénybe, így délre már otthon is voltunk. Nekiálltam sütni-főzni. Segítségemre volt egy konyhatündér is, név szerint Niall. Először levest főztünk, majd a másik féle következett. Kirántott hús és rizs. Desszertnek Liam csinált palacsintát. Hamar megvoltunk vele és megérkezett Louis családja is. Nagyon jó volt újra látni őket, és most Loui apját is megismerhettem. Mindannyian ettünk, majd a nappaliban beszélgettünk. Rengetegen voltunk ott, de csak estélig, mert Liam, Harry, Niall, Zayn valamint az ő barátnőik elmentek egy kicsit szórakozni. Mi otthon maradtunk és beszélgettünk. Elmondtuk az esküvői terveinket és Loui anyukája felajánlotta, hogy segít nekem majd felvenni holnap a ruhámat. Ez nagyon jól esett, hogy legalább ő törődik velem, nem úgy mint az igazi anyám. Megszólalt a telefonom, Paul képét pillantottam meg a kijelzőn.
- Ezt muszáj felvennem. –mondtam és kimentem a szobából.
-Haló!
- Szia hugi!
- Szia! Mi a helyzet?
- Minden rendben van velünk, már nagyon várjuk a holnapot. –mosolyodott el.
- Jaja, azt én is. –vigyorogtam.
- Ugye azt tudod, hogy anya nem lesz ott?!
- Igen, tudom. Mondta, amikor vittem nektek a meghívót. De azért majdcsak túlélem valahogy. Amúgy meg már nem tekintem az anyámnak, mert szinte egész életemben alig tett értem valamit. De a jó hír az, hogy Johannah /Louis anyukája/ segít mindenben.
- Na akkor az jó. Amúgy már el is költözött tőlünk, szóval ..
- És Chris? Hogy viseli?
- Elég jól. Már nem sír naponta.
- Szegénykém.
- Hát igen, na de mennem kell. Akkor holnap és ügyes légy. Szia!
- Puszii. Szia!
Letettem a telefont. Már elég későre járt, ezért mindenki elment aludni, elvégre holnap nagy nap vár rám. A nagy álmosság közepette elég sokáig nem tudtam elaludni az izgalom miatt, de aztán sikerült.
Reggel már kilenckor keltünk. A fiúk elmentek és egy hotelben öltöztek, mi csajok pedig a házban maradtunk. Johannah hozta a ruhámat és segített felvenni. Közben a gyönyörű kszorúslányaim is öltöztek. Amikor felvettük a ruháinkat jöttek a fodrászok, vagy hárman is voltak. Amíg az egyik csinálta az én hajamat, addig a másik kettő a koszorúslányok illetve Louis húgainak a haját. Mindannyian időben elkészültünk. 

Ruhám *-*
  


 
Cipőm *-*



Koszorúslány ruhák :3

Fél 11-kor csengettek. Johannah ment ajtót nyitni, megérkeztek a testvéreim és Emma, Paul barátnője.  Odajöttek és megöleltek.
- Gyönyörű vagy! –mondta Paul.
- Elképesztő! –ájuldozott Emma.
Chris szóhoz sem jutott, csak ölelt és nem akart elengedni.
Ismét csengettek. Johannah újból ajtót nyitott. Azok jöttek, akiket a legjobban vártunk. Louis egy csokorral a kezében és a srácok léptek be az ajtón. Chris odaszaladt Louishoz és lekezelt vele. Nagyon jóban vannak és ez csodálatos érzés.
- Jó választás! –kacsintott egyet Chris.
- Tudom. –mosolygott Louis, majd rám nézett.
Elindultunk a templom felé. Bent volt már mindenki, Louis pedig az oltárnál várt. Ott álltak a tanúink, Harry és Niall. Olyan szomorú érzés volt ott állni egyedül, illetve hát nem egyedül, mert Louis apukája fog bevezetni, csak olyan jó lenne, ha apa állna itt, de ez sajnos már lehetetlen.
Belekaroltam Louis apukájába, majd megszólalt a zene. Ott álltak előttünk a koszorúslányok és szórták a rózsaszirmokat. Mindenki engem nézett és mosolyogtak, amikor az oltárhoz értünk megköszöntem Loui apukájának és odaálltam Louis mellé. A pap felé fordultunk. Elmondta  a szokásos szöveget, majd a legizgalmasabb rész következett.
- Ashley Stewart, elfogadod férjednek Louis Tomlinson-t és együtt lesztek mindig minden körülmények között? –kérdezte a pap.
- IGEN! –vágtam rá boldogan és felhúztam a gyűrűt Louis ujjára.
- Louis Tomlinson, elfogadod feleségednek Ashley Stewart-ot, és együtt lesztek mindig minden körülmények között?
- IGEN! –mondta, majd felhúzta az ujjamra a gyűrűt.
- Ezennel házastársakká nyilvánítalak titeket. Csókoljátok meg egymást! –mondta a pap.
Boldogan csókoltuk meg egymást, majd elkezdték játszani a nászindulót és úgy vonultunk ki a templomból. Mire kiértünk hullott a hó. Egy hatalmas fehér limuzin fogadott minket. Beszálltunk és elmentünk a kibérelt helyre és megkezdődött a buli :D. Mivel a templomnál nem jutott a gratulációra meg a képekre idő, ezért ez most megtörtént. Nagyon sokan jöttek oda. Elsők között voltak a srácok és barátnőik. Utána jött Louis családja és a testvéreim és Emma. Majd Elena, Greg /Niall bátyja/, Gemma és Anne /Harry anyukája és nővére/, Zayn testvérei és Liam testvérei. Mindenkivel csináltunk képet, majd a fiúk elfoglalták a színpadot, amíg felszolgálták az ennivalót. Elénekelték a More Than This-t valamint az Up All Night-ot. Amikor ők is leültek mindenki elkezdett csörömpölni a tányérral valamint a kanalakkal, egy csókra kérve minket. Miután ettünk a zenekar /az 1D zenekara/  elkezdett játszani. Mindenki a táncparkettre indult. Rengeteget táncoltunk. Szinte az összes srác felkért táncolni. Volt egy csajos tánc is, amit csak MI roptunk. Szerencsére nem loptak el, még jó, hogy ez Angliában nem szokás. Reggel 5-kor szédelegtünk haza. Louis megsimogatta a hasamat és elaludtunk. 


2012. szeptember 16., vasárnap

27.rész: Tomlinson család


Sziasztok! Meghoztam az új részt :) Remélem tetszeni fog. OMG, nagyon köszönöm a 13 hozzászólást, kérlek komizzatok továbbra is, mert ha tudom mi a véleményetek úgy könnyebb megírni az új részt :) Jó olvasást!! Puszii

Ashley szemszöge:
 - Ashley szeretném, ha holnap elmennénk a családomhoz, Doncasterbe. –szólt Louis.
- Rendben. Már úgyis régen beszéltem a csajokkal. –mosolyogtam.
Lementem és elkezdtem valami vacsorát csinálni. Katy jött és segített.
- Mit főzzünk?
- Mit szólnál a spagettihez? Azt mindenki szereti.
- Oké.
Hozzákezdtünk. Szerencsére volt otthon minden hozzávaló. Fél óra múlva készen voltunk a kajával. Katy szólt a többieknek, amíg én megterítettem. Niall volt az első, aki az asztalnál ült és csillogó szemekkel várta a spagettit. Mindenki nagyon sokat evett, kivéve engem.
- Gyerünk! Egyél még, elvégre neked mostmár kettő helyett kell enned. –szólt Zayn.
- Tudom, de most valahogy nincs étvágyam. –húztam el a számat.
- Lányok, fiúk! Nem filmezünk ma este? –tette fel a kérdést Liam.
- Ez jó ötlet. –egyezett bele mindenki.
A összes kaja elfogyott. Amíg Lizzy mosogatott addig a Kelly és én popcorn-t illetve üdítőket csináltunk, a fiúk pedig a szobát készítették elő. A kanapé elé lerakták a párnákat, valamint a takarókat. Amikor mindennel elkészültünk leültünk a kanapé elé, Liam pedig elindította a filmet. Louis egész végig a hasamat simogatta, én pedig a vállára hajtottam a fejem. A film már lassan a végéhez közeledett, de aztán én elaludtam. Reggel Louis mellett ébredtem.
- Jó reggelt Édesem! –szólt Louis.
- Neked is. –nyomtam egy puszit a szájára.
Kimásztunk az ágyból, megmosakodtunk, majd felöltöztünk. Kint esett az eső, ezért meleg ruhába öltöztem. Felvettem egy barna csőnadrágot, fehér pólót és a kabátomat, amikor leértünk magamra kaptam vagy 3 zoknit és a csizmámat.
- Nem tudom elhinni, hogy te nem fázol zokni nélkül. –fordultam Louis felé.
- Pedig nem fázom, főleg, amikor a közeledben vagyok, mert akkor lángol a szívem. –mosolygott, magához ölelt és megcsókolt.
- Na, mostmár menjünk. –mondtam, mire ő csak mosolygott.
Beszálltunk Louis kocsijába és elindultunk Doncaster felé.
 
Egész úton beszélgettünk.
- Kiváncsi vagyok, hogy mit szólnak, majd hozzád a húgaim, elvégre már rég találkoztatok.
- Én is, már nagyon hiányoznak. –mosolyogtam.
- Arról még nem beszéltünk, hogy mi legyen a kiscsávó neve. –nevette el magát Louis.
- Ez még kicsit korai, elvégre azt sem tudjuk még biztosra, hogy fiú lesz-e vagy lány.
- Nem mondom, hogy mindegy, mert hát jobb lenne, ha fiú lenne, de ha lány lesz akkor őt fogom a legjobban szeretni. –mosolygott.
- Hé és velem mi lesz? –nevettem.
- Ilyenkor olyan aranyos vagy. –nevetett Louis is.
Végre megérkeztünk. Lottie és Fizzy már az ablakban voltak, és amikor meglátták, hogy egy autó megáll a ház előtt rohantak kifelé. Azonnal Louis nyakába ugrottak, majd utána az enyémbe. Ölelgettek össze-vissza.
- Sziasztok csajok! Mizujs?
- Minden oké és úgy örülök, hogy itt vagy! –mosolygott Lottie, majd újból megölelt.
- És én? –szólt Louis.
- Jaj, persze, hogy neked is örülünk bátyókám.. –fejezte be Fizzy.
- Csak ti vagytok itthon? –kérdezte Louis.
- Anya van még itthon, ő bent van.
Mindennyian elindultunk befelé. Amikor Johannah /Louis anyukája/ meglátott minket nagyon megörült, ő is megölelgetett, majd leültünk a nappaliban.
- Olyan jó, hogy itt vagytok. Mi a helyzet? Hogy vagytok? –tette fel sorban a kérdéseket Johannah.
- Hát helyzet az éppen van. –mosolygott Louis, majd rám nézett.
- Mi az? Modjátok már! –sürgetett minket Lottie.
- Képzeljétek, gyereket várok. –mondtam hatalmas mosollyal az arcomon.
Lottie és Fizzy egymásra néztek és egy óriásit sikítottak. Ezek szerint örültek neki. Hatalmas kő esett le a szívemről. Johannah meg volt hatódva, még a könnyei is kicsordultak. Egész nap ott voltunk nálunk még nagyon sokat beszélgettünk, említettük az esküvőt is, amivel rátettünk még egy lapáttal a boldogságukra. Este 7-kor indultunk haza. Az úton bealudtam. Mostanában nagyon sokat alszok, de hát kettőnk helyett alszok J.

Lizzy szemszöge:
Miután Ashley-ék elmentek mi, csajok is elkészültünk és Kelly autójával elindultunk megvenni a koszorúslány ruhákat. Ugyanoda mentünk állítólag, ahol Ashley vette a menyasszonyi ruháját.

Kelly szemszöge:
- Szia Elena! –köszöntem, amikor beléptünk a boltba.
- Heló! –köszönt a többi lány is.
- Sziasztooook! –köszönt Elena hatalmas mosollyal az arcán.
- Koszorúslány ruhát szeretnénk.
- Sejtettem. Na gyertek, mutatok párat. … Milyen színűt szeretnétek?
- Hát a díszítés olyan piros-arany lesz, szóval olyat ami ahhoz passzol. Te értsz hozzá, rád bízzuk magunkat. –mondtam, mire a többiek elkezdtek bólogatni.
Elena először egy krémszínű ruhát mutatott, ez csak Katy-nek tetszett, szóval ez kilőve. A következő világos barna volt, ez szinte senkinek sem tetszett, majd végül a legutolsó piros volt, ami mindenkinek elnyerte a tetszését.
- Ez nagyon tetszik. –szólt Kitty.
- Nekem is. –mondta Lizzy.
- Akkor ezek szerint ez el van döntve. –mosolygott Katy.
- Elvisszük! –jelentettem ki.
Még választottunk mindannyian hozzá cipőt, kifizettük és megköszöntünk. Még mielőtt elmentünk volna, átadtam Elenának az esküvői meghívót, amit Ashley küldött neki. Még a többi helyre is „kiszállítottuk” a meghívókat és csak este 7-re értünk haza. Meglepetés várt minket, a fiúk vacsorát készítettek. Olyan aranyosak voltak. Miközben ettünk betoppantak Ashley-ék is. Ők nem voltak éhesek, csak fáradtak, ezért elmentek aludni. Rájuk is fért, úgy néztek ki, mint a múmiák :D
Mi még egy kicsit beszélgettünk, aztán mi is mentünk aludni. 

  

2012. szeptember 8., szombat

26.rész:Meglepetés

Sziasztok! Meghoztam az új részt! Remélem tetszeni fog! :) /új szereplő van, nézd meg azt is :) éééés.. nagyon köszönöm a komikat ez nagyon sokat jelent.. :)



Ashley szemszöge:
Louis nem volt mellettem. Merre lehet? Lementem reggelit készíteni. Már mindenki felkelt és elkezdtünk reggelizni. Kicsit szomorú voltam. Miért nincs itt? Tudom, ha ezeket a szavakat kimondtam volna, akkor egy hisztis tinilánynak néztek volna. Reggeli után mindenki szét széledt. Remek, már megint rám marad a mosogatás. Nekikezdtem, majd beültem a TV elé. Egész délelőtt nem csináltam semmit, már kezdtem egy kicsit aggódni. Valaki hazajött, nagyon remélem, hogy Louis. Igen, ő volt az, bejött a nappaliba és leült mellém. Átölelt és arcon puszilt.
- Hol voltál egész délelőtt?
- Az most nem fontos. Menj öltözz fel, és menjünk el sétálni.
Fogtam magam és engedelmeskedtem. Felvettem egy farmernadrágot és egy fehér pólót, rávettem a barna kabátomat, majd lementem. Felkaptam a cipőimet és elindultunk kézenfogva. Sétáltunk a Temze partján, majd végül egy szép rétre értünk. Mesébe illő hely volt, még ilynekor is, november közepén. Leültünk egy padra, majd Louis átkarolt, így egyáltalán nem fáztam. Louis felém fordult.
- Azt vettem észre, hogy a kapcsoltunk kezd nagyon komolyra fordulni. /én csak mosolyogtam/ És azt szeretném, ha elfogadnád tőlem ezt az ajándékot. –mondta, majd letérdelt elém. A szívem egyre hevesebben vert.
- Ashley Stewart! Hozzám jösz feleségül? –mondta, majd kinyitotta a kis ékszertartót, amiben egy gyűrű volt.
Abban a pillanatban köpni-nyelni nem tudtam. Lehajoltam Louishoz, majd megcsókoltam.
- Igen. –mosolyogtam továbbra is.
Louis felhúzta az ujjamra a gyűrűt, majd visszaült mellém. Ott voltunk egész délután. Amikor már kezdtem fázni kértem Louist, hogy menjünk haza.
  


Otthon Kelly azonnal kiszúrta a kezemen a gyűrűt.
- Csak nem?
- De! –mosolyogtam.
- Gratulálok! –mondta, majd megölelt.
Aztán sorban jöttek oda a többiek is. Mi Louissal csak ott álltunk és sorra ölelgettek minket. Utána felmentünk. Nem bírtam magammal, nagyon izgatott voltam.
- Drágám, mi lenne ha elkezdenénk tervezni az esküvőt? –kérdezte Louis, miközben én az interneten böngésztem.
- Oké. –mondtam hatalmas vigyorral az arcomon. –Én nem szeretnék nagy esküvőt. Csak a közeli barátok és rokonok legyen ott.. neked így megfelel?
- Persze. Na és kik lesznek a koszorúslányok?
- Hát én a csajokra gondoltam.
- Oké. És mikor legyen?
- Hát szerintem még karácsony előtt, nem?
- De, az úgy jó lesz. –mosolyogtam, majd megcsókoltam. – Nagyon szeretlek! Te vagy a mindenem! –mondtam már az ágyon fekve, majd Louis magához ölelt.
Másnap azonnal mentünk Kellyvel körbenézni a városban, ruha ügyben.
- És milyen ruhát szeretnél?
- Szépet. –vágtam rá.
- Gondoltam. Akkor menjünk be ide. –mutatott az egyik bolt felé.
- Sziasztok! –szólt az elárusítónő.
- Heló! Esküvői ruhát szeretnék.
- Értem, és van valami elképzelésed?
- Hát az még nincs, de én teljesen rád bízom magam. Mutass valamit. –mosolyogtam.
- Akkor gyertek! Ehhez mit szólsz? –mutatott a ruhára.
- Ajj, nem tudom, ez nekem egy kicsit eltúlzott. Nem szeretnénk nagy esküvőt, ezért légyszi kicsit szolídabbat mutass. –mondtam.
- Rendben. Na és ez?
- Ez már sokkal jobban tetszik. –mosolyogtam. –Felpróbálhatom?
- Természetesen. Arra vannak a próbafülkék.
Gyorsan magamra kaptam a ruhát, majd kimentem a próbafülkéből.
- Olyan, mintha rádöntötték volna. –mondta Kelly.
- Szerintem is, gyönyörű vagy. –mosolygott az elárusító csaj.
- És Louisnak tetszeni fog? –kérdeztem.
- Louisnak?? Milyen Louisnak? –értetlenkedett az eladó, de hát honnan tudhatta volna.
- Louis Tomlinson. –jelentettem ki boldogan.
- Ő lesz a férjed? –kérdezte csodálkozva.
- Nagyon úgy néz ki. –mosolyogtam vissza. – De én eldöntöttem, szeretném ezt a ruhát.
- Rendben akkor vedd le és becsomagolom.
Gyorsan levettem, ő pedig becsomagolta.
- A nevedet megkérdezhetem? –kérdezte
- Ashley vagyok!
- Én meg Elena. –mosolygott.
- Tudod mit, ezennel meg vagy hívva az esküvőre, majd még postázom a meghívódat. –mosolyogtam.
- Köszönöm a meghívást. –mondta majd megölelt, mi pedig elmentünk a ruhával együtt.
A következő a cipő volt. Az első cipő, amit megláttam megszerettem, tehát ez könnyű volt. Még elmentük megbeszélni a fodrászt és a sminkest, aztán elindultunk hazafelé. Kelly vezetett, én pedig mellette ültem, amikor hirtelen görcsölni kezdett a hasam. Ez meg mi lehet?
- Ashley valami baj van?
- Nem, csak görcsöl a hasam.
- Megvolt már ebben a hónapban?
- Nem, pedig már kellett volna.
Nagyon megijedtem, amikor Kelly megállt a kórház előtt.
- Gyere! Ennek a végére járunk. –mondta, majd segített kiszállni a kocsiból.
Felmentünk az emeletre és a nőgyógyászt kerestük. Azonnal megvizsgált. Hatalmas vigyorral az arcomon léptem ki a vizsgálóból, amit Kelly egyáltalán nem értett.
- Terhes vagyok! –mondtam, majd megölelt. Még a könnyeim is kicsordultak.
Rohantunk haza, az arcomról nem lehetett levakarni a boldogság jeleit. Amint beértünk a házba felrohantam, persze csak óvatosan. Louis épp az ágyon ült és twitterezett, de amint beléptem felállt.
- Louis ugye szeretni fogsz akármi is történik?!
- Hát persze, miért mi a baj?
- Nincs baj. –mosolyogtam .. –Terhes vagyok!
Louis először szóhoz sem jutott, megölelt és csókolgatni kezdett.
- Ez valami csodálatos, el sem hiszem, egy kis Tomlinson születik. –mosolygott.
- Az bizony. –csókoltam vissza.
- De ugye fiú lesz. –nézett rám nagy szemekkel.
- Azt még nem lehet tudni, de nagyon remélem. –mosolyogtam. 

2012. augusztus 31., péntek

25.rész: Videoklipp



Sziasztok! Meghoztam az új részt! Kicsit hosszabbat akartam, de ez most ilyenre sikerült. Nagyon köszönöm a kommenteket, a "tetszik"-ket és a rendszeres olvasókat. Remélem tetszik az új rész :)
Jó olvasást! :)

Ashley szemszöge:
Nagyon izgatott lettem a videoklipp hallatán. Azt sem tudom, hogy mit veszek fel, majd este kiválasztjuk Louisal.
- Mrs. Tommo! –szólt Louis.
- Mrs. Tommo?
- Nem tetszik? –szomorodott el.
- Dehogynem. –csókoltam meg.
- Gyorsan öltözz, valami szépbe!
- Oké, de minek. Hova megyünk?
- Majd meglátod, na siess. –sürgetett.
Gyorsan felszaladtam és felöltöztem. Felvettem egy világos barna ruhát, hajamat lófarokba kötöttem, majd lementem.
- Így jó leszek?
- Csodálatos vagy! –bókolt Louis.
Megcsókolt, átkarolta a derekamat és elindultunk. Már sötét volt, így nyugodtan tudtunk sétálni az utcán, anélkül, hogy a fanok letámadtak volna minket. Bementünk egy étterembe. Voltak ott emberek, de csak páran. Leültünk egy asztalhoz és elkezdtünk válogatni az ételek között, majd jött a pincér.
- Jó napot Hölgyem, Uram! Mit hozhatok?
- Spagettit szeretnénk. –mondta Louis, majd a pincér elment.
Kezemet az asztalra helyeztem, Louis pedig megfogta.
- Vacsorázni hoztál?
- Igen.
Elmosolyodtunk mindketten. Amíg nem hozták a kaját addig beszélgettünk. Nem tartott sokáig, elég hamar kihozták. Nagyon jó illata volt a spagettinek, alig vártam, hogy elkezdjem enni. Miután befejeztük már épp mentünk volna, amikor odajött hozzánk egy kislány egy kis mackót szorongatva. Megrángatta Louis kabátját, ő pedig lehajolt hozzá.
- Szia! Szeretnél egy aláírást?
- Igen. –mondta édes hangon
- És elárulod nekem a neved?
- Ariana vagyok.
Louis aláírt neki egy papírt, majd megpuszilta a haját.
- Köszönöm Louis. –mondta, majd megölelte.
Miután rendezte Louis a számlát elmentünk sétálni. Louis a derekamat karolta át, én pedig a vállára döntöttem a fejem. Kicsordult egy könny a szememből.
- Sírsz?
- Nem, csak kicsordult a könnyem. –mondtam, miközben leültünk egy padra.
- Mi a baj?
- Olyan jó apuka lennél. –mondta, mire Louis magához ölelt. Már mindketten mosolyogtunk.

Lizzy szemszöge:
Miután Harry bejelentette a „nagy hírt” visszamentünk a szobájába. Az ágyon fekve beszélgettünk.
- Izgulok.
- Miért?
- A videoklipp miatt. Nem érzem, hogy én alkalmas lennék rá, hogy ilyenben szerepeljek. Plusz amióta összejöttünk teljesen máshogy érzem magam. Te jobbat érdemelsz, mint én.
- Jaj, ne beszélj már hülyeségeket. Kicsim te vagy a legalkalmasabb. És nekem?? Értsd meg, hogy imádlak és soha nem akarlak elveszíteni. –mondta Harry, majd elkezdett csókolgatni. Édes csókjai el lepték az arcomat. Már egy ideje csináltuk, amikor sikerült leszaggatnom róla az ingjét. Hozzábújtam és éreztem hideg testét.  Csodálatos érzés volt.

Zayn szemszöge:
Kelly azonnal rám vetette magát, amint elővettem féloldalas mosolyomat. Az ágyon fekve csókolóztunk, majd, amikor már leszállt rólam újra a szekrény elé állt és divatbemutatót tartott nekem.
- Akkor légy szíves kimennél? –kérdezte, amin meglepődtem.
- Minek?
- Öltözni szeretnék.
- Babám én nem a szobatársad, hanem a pasid vagyok. –mondtam.
- Hát jó. –suttogta, de én meghallottam.
Magamhoz öleltem.
Felvette az első ruháját, ami egy virágos ruha volt, majd jött sorban a többi, de már betelt a pohár.
- Drágám! Te mindenben gyönyörű vagy, teljesen mindegy, hogy mit veszel fel. –csókoltam meg.

Louis szemszöge:
Olyan aranyos volt az a kislány az étteremben. Egyszer én is szeretnék ilyen kislányt. Lassan elindultunk hazafelé, mert már elég későre járt az idő. Mindketten lezuhanyoztunk, majd bebújtunk az ágyba. Ashley aludt el hamarább, olyan édesen aludt. Nyomtam egy puszit a homlokára, majd én is elaludtam.
Reggel amikor felkeltem Ashley még nem volt fent. Már régóta bámultam, amikor felébredt és megcsókoltam.
Mindketten felöltöztünk, bár Ashley nem tudta hogy mit vegyen fel. Amikor már tényleg nem tudott mit választani odamentem kivettem a szekrényből egy fehér ruhát, megcsókoltam és kimentem a szobából.

Ashley szemszöge:
Felöltöztem és lementem a konyhába. Harry készített reggelit.
- Jaj, csajok a menedzserünk üzeni, hogy mégis csak majd egy stylist fog adni nektek ruhát.
Nagyon megörültünk, mert mindannyian máshogy öltöztünk fel.
Megérkezett a menedzser és elindultunk. Már egy ideje mentünk, amikor megkérdeztem a mellettem ülő Zaynt.
- Ööö… Zayn! Most pontosan hova megyünk?
- Melegebb helyre, mint London. Párizsba. –mosolyodott el.
Ledöbbentem. Csak én nem tudtam róla, biztos Louis elfelejtette megmondani. Sebaj. Egyre közelebb értünk a helyszínhez és egyre izgatottabb lettem.
Végre megérkeztünk. Sehol egy ember sem. Az Eiffel-torony –tól nem messze szálltunk ki az autóból, majd egy kis házba mentünk be. Bent stylistok, fodrászok és egyebek vártak minket. Azonnal kezelésbe vettek minket, csajokat, amíg a fiúk próbáltak. Egy órába telt, mire elkészültünk. Kittynek, és Kellynek göndör haja lett, míg nekem, Lizzynek és Katynek ki lett vasalva. Jöttek a ruhák, egy csomót elénk tettek, majd a stylist végig mért minket.
Lizzy ruhája, Kelly ruhája, Ashley ruhája


Katy ruhája, Kitty ruhája

Amikor már megvoltak a ruháink kimentünk a fiúkhoz. Louis letolta a szeméről a napszemüveget és táltott szájjal bámult, mire én odamentem és megcsókoltam.
Minden srác bókolt egyet a saját csajának aztán ők is bementek elkészülni. Az övéké nem tartott olyan sokáig, mint a miénk. Hamar megvolt, majd a rendező elkiáltotta magát.
- Ashley, Louis, Kelly, Zayn jobbra! Katy, Niall, Kitty, Liam balra! Lizzy, Harry középre.!
Mindenki elfoglalta a helyét maj megkezdődött a feljátszás. A gyomrom remegett, azért kicsit féltem. A videoklipp eleje az erdőben játszódott, a másik fele pedig az Eiffel – toronynál. Este fejeztük be a forgatást. Mindannyian hulla fáradtak voltunk. Amíg a fiúk beszéltek valamit a menedzserrel én elaludtam az öltözőben. Louis vitt a kocsihoz és csak ott sikerült felébrednek a karajaiban. Beültünk a kocsiba és ismét elaludtam. Már csak reggel keltem fel, az ágyban. Remélem jól sikerült a videklipp. Mindenki beleadott mindent! Kíváncsi vagyok, hogy milyen lett! :)

2012. augusztus 24., péntek

24.rész: Felbomlik a 1D?


Sziasztok! Meghoztam az új részt! Bocsi, hogy ilyen sokáig várattalak titeket, de sok dolgom volt, meg nem volt ihletem se. Na, de most itt van ... kérlek komizzatok. Nagyon köszöm a sok rendszeres olvasót és a komikat :)
Egy kis változtatás:
1. magyarul lesz a cím!
2. folyamatosan lesznek szemszögek, nem csak néha :)
Na akkor jó olvasást és írjátok azokat a komikat :) :*


Ashley szemszöge:
Egy újabb nap. Louis mellett felébredni még mindig csodálatos volt. Gyorsan felöltöztem, elkészültem, majd indulhattunk is a gimibe. Apa halála óta teljesen megváltoztam. Szorgalmas jó tanuló lettem. Nem ismertek rám a tanárok. A délelőtt gyorsan eltelt, gondolom azért, mert volt miért izgulnom egész délután. 3 dolgozaton estünk túl és remélem, hogy sikeresen megírtam. Hazajött velünk Lizzy, út közben pedig találkoztunk Katyvel. Együtt négyen mentünk. Amint beléptem a nappaliba lehuppantam Louis mellé és megcsókoltam. A többi lány is így tett. Nagy unott volt a hangulat, mindenki le volt törve. A kínos csendet Liam törte meg.
- Na nekem most mennem kell?
Nem szólt senki semmit.
- Én már nem bírom tovább. Mi a baj? –kérdeztem.
Zayn belekezdett a mondandójába, mire Louis felállt mellőlem és kiment.
- Összevesztem Louissal.
- De hát miért?
- Töröltem magam twitterről, mert sok volt az utálkozó. Naponta jöttek az üzenetek és már nem voltam rájuk kíváncsi és ezért Louis megharagudott.
- Ez nem jó.
- És még a nyakunkon van az új videoklipp is. –szólt Harry.
- Majd én beszélek vele. –mondtam, majd felmentem Louis után az emeletre.
Amikor benyitottam, Louis az ágyon feküdt, leültem az ágy szélére, erre ő is felült.
- Miért kell veszekedni?
- Nem veszekszünk.
- Csak haragban vagytok.
- Az nem ugyan az.
- Hát nem, de nincs sok külömbség.
- Ashley ezt nem érted. Nem vetted még észre? A One Direction felbomlóban van.
- Ne! Nem bomolhat fel, azt nem hagyom! Már 2 éve együtt vagytok.
- Nem tehetsz ellene semmit. A srácokkal már szinte alig beszélünk egymással.
- Nem tehetek semmit? Majd meglátjuk. –mondtam és kimentem.

Louis szemszöge:
Ashley nem akarta megérteni, hogy itt a vég, ennyi. A One Direction felbomlik és semmit sem tehet, de tudom, hogy ebbe nem fog belenyugodni.

Liam szemszöge:
Alig vártam, hogy elszabaduljak, az a csönd már kezdett elég kínossá válni. Remélem mire hazaérek Zayn és Louis kibékülnek.
Indultam a park felé, már alig vártam, hogy találkozhassak Kittyvel. Annyira szép lány, remélem sikerül ma bevallanom neki, hogy szeretem és nem riadok vissza.
A parkba érve megpillantottam Kittyt egy padon ücsörögve. Odamentem és megöleltem.
- Örülök, hogy randizunk. –mondta.
- Én is.
Kézenfogva ültünk a padon és csak bámultuk a tavat és az égboltot. Vettem a bátorságot, már végre és belekezdtem.
- Már régóta elakarom mondani, hogy nagyon tetszel és .. –mondtam feléje fordulva, de ő megszakított csójával.
Nagyon jó volt, édesen csókol. Kézenfogva mentünk haza és már abban a tudatban, hogy egy pár vagyunk.

Ashley szemszöge:
Lementem a nappaliba és félre hívtam Kellyt.
- Na figyelj. Kitaláltam valamit. Mivel a pasijaink épp haragban vannak muszáj lesz valamit csinálni, hogy kibéküljenek, mert nem akarom, hogy felbomoljon az 1D.
- Redben, mondjad.
- Írjunk twitteren a rajongóknak, hogy mindenki küldjön valami kis pár másodperces videót, mi pedig összevágjuk és megmutatjuk a sráoknak. Azért, hogy tudják a rajongóik szeretik őket.
- Benne vagyok. –mondta. Kezet ráztunk aztán megöleltük egymást.
Felmentünk a vendégszobába. Felnyitottuk a laptopot és elkezdtem írni.
@Ashley_Stewart: „ 1D fanok. Kérlek küldjetek egy kis videót nekem, amit a srácoknak szántok. A videó jellege kicsit szomorú, mert felbomlóban van a One Direction és ezt szeretnénk megakadályozni. Hajrá!”
Jöttek a retweetek ezresével. Estére sok videó érkezett és azonnal össze is vágtuk. Büszkék voltunk magunkra, na meg persze egymásra is, hogy sikerült összehozni. Megfogtam a laptopot és Kellyvel kézenfogva indultunk lefelé. Mindenki a nappaliban volt. Zayn és Louis nagyon mosolygós arccal ültek és beszélgettek! Ezek szerint kibékültek, de jó. Nembaj, a videó akkor is bemutatásra kerül.
- Kérhetünk egy kis figyelmet?
- Persze. –mondták.
Letettem az asztalra a laptopot, leültem Louis mellé, Kelly pedig Zayn mellé és elindítottuk a videót. Megfogtam Louis kezét. A fiúk figyelmesen nézték és még a könnyük is kicsordult. A videó végére egy rövid szöveget írtunk.
„Szeretünk One Diretion és Directionerek maradunk örökre! Ashley és Kelly J”
- Ezt azért csináltátok, hogy együtt maradjunk? –kérdezte Louis.
- Hát persze, te buta. Én azt nem élném túl, ha a banda felbomlana.
- Nagyon aranyosak vagytok. Köszönjük. –mondta Harry.
- Megyek twitterre és megköszönöm a rajongóknak. –mondta Niall és már tweetelt is.
@onedirection: Directionerek nagyon köszönjük a videókat! Szeretünk titeket és a One Direction megmarad!
A fiúk még vagy fél óráig hálálkodtak. Nem értik meg, hogy nekünk elég egyszer mondani, de hát olyan aranyosak voltak. Nekünk már az nagy ajándék, hogy itt vannak velünk.

Harry szemszöge:
Nagyon tetszett a csajok meglepetése. Miután én is megköszöntem a videót Lizzyvel felmentünk. Csörög a telefonom.
- Haló.
- Szia Harry, itt a menedzser.
- Szia!
- Azért hívlak, hogy holnap elkezdhetnénk forgatni a videoklippet.
- Remek.
- Már csak egy valami hiányzik. Mindegyikőtöknek kell szerezni egy csajt, akivel eljátszhatjátok a szerelmet.
- Ohh, nem kell keresgélni, mert van igazi. –mosolyogtam.
- Na, akkor ez szuper. Azt mindenképpen mondd meg nekik, hogy ők választanak ruhát maguknak. Akkor holnap tali.
- Oké, szia.
Leültem Lizzy mellé az ágyra.
- Mit nem kell keresgélni? –kérdezte kíváncsian Lizzy.
- Szerelmet, mert már van. –mondtam, majd megcsókoltam.
- És nem kéne szólni a többieknek?
- Mi az le akarsz koptatni? –kérdeztem mosolyogva egy csók közepette.
- Eszemben sincs.
Befejeztük, majd lementünk és bejelentettem a nagy hírt. Mindenki nagyon izgatott lett, legfőképpen a lányok. Érthető, hisz egy videoklippben fognak szerepelni.

Kelly szemszöge:
Amint meghallottam a hírt kézenfogtam Zaynt és felhúztam a szobába. Leültetettem az ágyra, én pedig a szekrény elé álltam.
- Na, miben szeretnél látni?
- Egy szál fehérneműben. –mondta, majd elővette azt a rosszfiús mosolyát, aminek nem tudtam ellenállni.