2.rész: Csókolj meg!

Amint megláttam anya képét a kijelzőn egy kicsit elszomorodtam, mert először azt hittem, hogy Nick hív. Felvettem a telefont.
- Szia anya!
- Szia kincsem. Megtennéd, hogy elmész bevásárolni, a papír cetli ott van a konyha asztalon. Rá van írva, hogy miket kell venni.
- De anya, miért én megint?
- Mert téged kértelek meg.
- Na jó, de igazán elmehetne Paul is.
- Legközelebb majd ő megy.
- Oké, szia.
- Szia.
Gyorsan összekaptam magam, felpattantam a gördeszkámra, a fülembe zene szólt és pár perc múlva az üzlet előtt voltam. Vásárlás közben épp a parfümöket böngésztem, amikor észre vettem, hogy mögöttem áll valaki, és hirtelen megfogja a derekamat. Megfordultam és láttam, hogy Nick az.
- Szia. –mondtam, s megöleltem.
- Mit csinálsz?
- Épp a parfümöket szagolgattam. Új parfümöt szeretnék.
- Felesleges, nekem tetszik az illatod.
- Biztos?
- Tuti biztos.
- Akkor jó
Miután megvolt a vásárlás kifizettem a vásárolt dolgokat.
- Hazakísérlek.
- Rendben.
Nick egész a szobám ajtajáig kísért. Szerencsére se anya, se apa nem voltak otthon. Mikor a szobám ajtaja előtt álltunk elköszöntem Nicktől, azaz megöleltem. Miután láttam, hogy Nick elindul lefelé a lépcsőn becsuktam a szobám ajtaját. Pár másodperc múlva kopognak az ajtón.
- Bújj be. –kiabáltam és Nick lépett be az ajtón, odajött hozzám, s leült mellém az ágyra. –Mi az? Nem találod a kijáratot?
- Nem azért jöttem vissza. Hanem azért, mert mondanom kell valamit.
- Na, akkor ki vele.
- Szeretlek Ashley, tiszta szívből.
Amint ezt Nick kimondta az ajkai már az enyémhez értek. Ezt el sem hiszem. Ez az! Az enyém Nick Walker. A hosszú csók után mélyen a szemébe néztem és láttam, hogy tényleg igazat mondott, ezért még egyszer megcsókoltam. Valaki ki nyitotta az ajtót, elhúzózódtunk egymástól.
- Ashley. Elmész a boltba, nem hozol nekem csokit és még azt is nézem kell, ahogy egymás szájában matattok? –szólt Chris.
- Nem kell nézed. És kifelé a szobámból.
Mielőtt Chris kiment volna még kinyújtotta ránk a nyelvét aztán becsapta az ajtót.
- Bocsi, de még mindig kis hülyegyerek.
- Semmi gond, de nekem már mennem kell. –mondta Nick és még utoljára megcsókolt. Amint kiment a szobámból azonnal twitterre mentem.
@Ashley_Stewart : Ez az! Végre az enyém a világ legjobb pasija! Szeretlek Nick.
Utána azonnal hívtam Kellyt és elújságoltam neki a jó hírt.
…
- Akkor ezek szerint nagyon boldog vagy.
- Az nem kifejezés.
- Paulnál már rákérdeztél?
- Oops, bocsi még nem, de azonnal megyek. Szia –mondtam s letettem a telefont. Rohantam Paul szobája felé és berontottam. Épp a gép előtt ült.
- Kopogni?
- Bocsi, de tudtommal a múltkor te sem kopogtál.
- Mindegy, mondd mit szeretnél. –mondta, s megfordult a székkel.
- Hát…tudod….az van, hogy Kellynek nagyon tetszel.
- És?
- Nem érted? Ách, fiúk!
- Értem, de én mit csináljak vele?
- Hát ő nem tetszik neked?
- Nem igazán, csak barátként szeretem. De ezt nem én fogom neki elmondani, hanem te. Én nem fogom összetörni a szívét, és emiatt nem fog tönkre menni a barátságunk.
- Oké, de csak, mert rólad van szó. –mondtam és nyitottam az ajtót.
- Apropó. Előbb mi volt az a nagy cuppogás a szomszédban?
- Semmi közöd hozzá. –mondtam és hozzá vágtam egy párnát.
- Oké hugi, de aztán csak óvatosan.
- Te beteg vagy. –mondtam s kimentem a szobából.
Lementem a konyhába, ahol már anyáékkal találtam szemben magam. Elég furcsán néztek.
- Mi a baj?
- Semmi kislányom, csak az, hogy ki ez a Nick már megint? –kérdezte anya.
- Hát.. ő csak egy….
- Barát? Azt nem hiszem. –mondta anya és közben felbukkant Chris.
- Ó, te kis..
- Hagyd békén az öcsédet. Ha ő nem mondta volna el akkor meddig titkolóztál volna?
- Elmondtam volna.
- Persze. Nem találkozol többet vele, mert ennek is az lesz a vége, mint a Johny-s ügynek.
Jah, hát persze, Johny. Muszáj volt előhozni a témát. Johnyval 1 éve jártam, de jóval idősebb volt nálam. Anyáék azért tiltanak a szerelemtől, mert Johny kis híján megerőszakolt. Ez nagy törés volt az életemben.
- De anya, ő tisztára más.
- Nem érdekel.
Sírva rohantam fel a szobámba,ledőltem az ágyba és könnyeimet a párnába fojtottam.