2012. június 26., kedd

8.rész: Niall és a szerelem

Könnyes szemekkel pillantottam meg Harryt.
- Minden rendben van manócska?
- Persze, csak nehéz a búcsú Paultól.
- Szeretlek –mondta, majd megcsókolt. Elindultunk, út közben felvettük Kellyt is. A fiúk házához érve láttam, hogy a fiúk már kint állnak a limuzin pedig a ház előtt parkol. Gyorsan beszálltunk a limuzinba, ami a reptér felé vette az irányt. A repülő ablakából kibámulva könnycseppek csordogáltak a szemem sarkából, melyek egész ajkamig húzódtak. Harry magához húzott és szorosan ölelt. A gép lassan a le száláshoz igyekezett. Mire leszálltunk a gépről rajongók és fotósok hada fogadott minket. Harry szorosan fogta a kezem és úgy vitt ki a tömegből. Miután sikerült eljutni a ránk váró autóig a rajongók  és a fotósok elszivárogtak. Mi történhetett? Nem nagyon érdekelt, hogy hová tűntek, csak örültem neki. A turné első megállója Valencia volt. Egy valenciai hotelbe vittek minket. A lakosztály gyönyörű volt. Azonnal elhelyezkedtünk. Én Harryvel, Kelly Zaynel egy szobába, míg Louis, Liam és Niall külön szobába költöztek. Az első koncert holnap este 6-kor lesz. Minden cuccunkat kipakoltuk. Elmentünk sétálni egy park felé. Láttam Niallen, hogy nagyon szomorú.
- Niall, mi a baj?
- Semmi, csak..
- Mi csak?
- Hiányzik Ella..
- Értem. Tényleg…és a múltkor mi volt?
- Hát csak sétáltunk és beszélgettünk. Még randira sem tudtam hívni, mert most nem leszünk otthon ki tudja meddig.
- Sajnálom..
- Aranyos vagy Ashley, de szerintem ebből a kapcsolatból nem lesz semmi.
- Ugyan már…majd meglátod, hogy sikerül.
- Mégis hogyan? Leghamarabb, amikor hazamegyünk az 2 hónap múlva lesz.  
Erre már nem nagyon tudtam mit felelni. Láttam Niall arcán a szomorúságot, de nem tudtam elleni mit tenni, pedig akartam. Este az ágyban fekve Harryvel beszélgettünk.
- Figyi…nem tudnátok elhalasztani ezt a turnét?
- Nem, amúgy miért?
- Niall, szerelmes.
- Értem, de nem fog menni.
- Miért?
- Már túl késő lemondani 10 koncertet.
Elszomorodtam. Harry vigasztalni próbált. Karjaiban aludni nagyon kellemes volt. Mintha elvesztem volna a mennyországban. Reggel hamar felébredtem, már 5-kor. Harryt is felkeltettem.
- Harry! Harry! Kelj fel! Van egy ötletem!
- Mi az? –szólt kómás fejjel.
- Nagy baj lenne, ha ma Niall nem lépne fel.
- Az nem akkor baj, mintha 10 koncertet lemondanánk.
Láttam Harryn, hogy érti miről beszélek.
- Szeretlek!
- Én is, te kismajom! –mondta, majd megcsókolt. Gyorsan felöltöztem, mire kiértem a konyhába már mindenki ott volt.
- Niall! Pakolj!
- Mi? Miért?
- Megyünk haza! Nem bírom tovább nézni, hogy szenvedsz!
Niall semmit nem válaszolt. Indult az ajtó felé, én meg utána. Taxit hívtunk, majd a reptérre mentünk. Taxiból a repülőre szálltunk. A repülőn Niall mellett kényelembe helyeztem magam. Látszódott rajta a boldogság és az öröm. Ezt jó volt látni. Londonba értünk délelőtt 11 óra felé. A repülő visszafelé sajnos csak délután 4-kor megy. A repülőről leszállva azonnal egy taxit kerestünk, amivel elmentünk Ella lakásához. Niall bekopogott, s amint meglátta Ellát azonnal megölelte.
- Niall! Te meg, hogy kerülsz ide?
- Érted jöttem, nem bírom ki nélküled. Nagyon szeretlek! –mondta Niall majd megcsókolta a szőke szépséget. Én a háttérbe szorultam, pontosabban lementem a lépcsőn. 10 perc múlva jöttek le nagy bőröndökkel. Niall odajött hozzám és megölelt.
- Nagyon köszönöm. Ezt az egészet neked köszönhetem.
- Ugyan már. Örülök, hogy örülsz.
Elmentünk a parkba. Niall és Ella leültek egy padra, míg én elmentem sétálni. Út közben megpillantottam Pault. Nagyon jó volt őt látni. Amikor már ő is észre vett odarohant hozzám és megölelt.
- Ashley!
- Paul!
- Hogy kerülsz ide?
- Hosszú.., de mi van veletek?
- Minden ugyanolyan, mint tegnap. –nevette el magát…. –Na, de hogy kerülsz ide?
- Hát, tudod Niall….szerelmes Ellába és nem bírta ki nélküle, ezért eljöttünk, de már megyünk is vissza (az órámra pillantottam)…egy óra múlva.
- Értem.
- ASHELY! –kiáltott Niall.
- Megyek. –mondtam, majd elköszöntem Paultól, de közben odaértek Niallék is.
- Szia!
- Sziasztok! –köszönt nekik Paul, majd újra hozzám fordult. –Nagyon vigyázz magadra! Ne csinálj semmi hülyeséget!
- Rendben
- Ne félj Paul, vigyázunk rá. –mondta Niall, majd lekezelt Paullal. Paul elment, kicsordultak a könnyeim. Megint ugyanolyan nehéz volt a búcsú, mint azelőtt. Míg Ella engem vigasztalt addig Niall taxit hívott. Mentünk a repülőtérre, majd ismét fel a repülőre. A valenciai repülőtérről ismét taxi, majd a hotelbe. Senki sehol. Biztos már a koncerten voltak. Niall és Ella elvonultak, én pedig elkezdtem tv-t nézni. Nagyon fáradt voltam, s bealudtam. Éjfél tájban Harry ébresztett fel és a karjaiban vitt el az ágyig. Óvatosan letett, majd ő is mellém feküdt. Éreztem az illatát, ami képes volt akármikor elbűvölni. Harry átkarolta a derekamat és puszilgatott. 





12 megjegyzés:

  1. nekem nagyon tetszik!!!
    csak igy tovabb!!

    VálaszTörlés
  2. jááj nagyónn jóó réku csak igy tovább!! sok sikert! :)))

    VálaszTörlés
  3. Tök jó Réka,ügyes vagy!:D /én mondom aki semmit sem ért hozzá..:D/

    VálaszTörlés
  4. Ezt nem hagyhatom szó nélkül!!!! MELI: te nem értsz hozzá?? Na ne nevettess már...imádom a történeteidet...és igenis tudsz írni! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kösz Réka..:D de én ezt nem így érzem..:/ de örülök,hogy neked tetszik..:)

      Törlés