13.rész: Legjobb barát

Mikor kimentünk az épületből ismét rajongók fogadtak. Egy hosszú út végén várt ránk az autó. Bevallom féltem a rajongók reakciójától. Bár, múltkor a parkban sem volt semmi rossz. Szerencsére jól fogadtak most is. Érzem, hogy kezdenek megszeretni. Amíg a fiúk autogrammot osztottak én csak ott álltam egyedül. Odajött hozzám egy kislány, kb 6-7 éves lehetett.
- Szia!
- Szia! Mit szeretnél?
- Ugye te vagy Harry barátnője?
- Igen. Mi a neved?
- Nicolenak hívnak és úgy örülök, hogy te vagy az a lány, mert olyan kedves és szép vagy.
Elmosolyodtam.
- Harry gyere ide egy kicsit!
Pár mp múlva.
- Szia kislány! Hogy hívnak?

- Nicolenak. Kérhetek egy autogrammot?
- Persze, még egy ölelést és puszit is.
Harry adott neki egy aláírást a kis füzetébe, megölelte, majd puszit nyomott hosszú szőke hajára. A többiek kezdték befejezni az autogramm osztást. Hazamentünk, majd a fiúk kérésére elkezdtem palacsintát sütni. Gyorsan megvoltam vele, mert volt egy kis segítségem, Liam. Miután ettünk megkértem Harryt, hogy vigyen haza. Beléptem az ajtón és anya rengeteg kérdéssel halmozott el.

- Milyen volt? Hogy ment?

- Szia anya! Nagyon jól ment, majd ma este láthatod a tv-ben.
- Ez szuper, de várj csak. Nem azt mondtad, hogy interjú lesz.
- De! Én is azt hittem. –elmosolyodtam majd Chris szobája felé vettem az irányt. Kopogás nélkül berontottam.
- Heló, a kopogás?

- Ha jól emlékszem te sem szoktál.

Sóhajtott egyet, mire én elmosolyodtam.
- Na figyi, nincs kedved holnap állatkertbe menni?

- Dehogyisnem. Kik jönnek még?

- Én megyek, Kelly, Ella és a srácok, jah és még Chelsea.

- Ez jó. Végre megyek valahová a nyáron.
- Hát igen, és végre jobban megismerheted a fiúkat. –mondtam és az ajtó felé vettem az irányt.

- Ashley! –szólt vissza Chris.

- Igen?
- Nagyon köszönöm.

- Szívesen. –mondtam majd megöleltem.

Lementem és anyáéknak is elmondtam a kis kiruccanást. Szerencsére bele egyeztek. A nappaliba belépve Pault és Emmát pillantottam meg. Azonnal felálltak mind ketten.
- Szia! Én Emma vagyok. Mi még nem találkoztunk. –mosolyodott el.

- Szia! Ashley vagyok! Paul húga.
- Tudom, sokat mesélt rólad.

- Te jó ég. –mormogtam az orrom alatt.

- Ne félj, ezek nem olyan szörnyű dolgok.

- Akkor jó. –mosolyodtam el.

Csengettek, én pedig gyorsan az ajtóhoz rohantam. Louis volt az. Megláttam azonnal megöleltem.

- Szia szépség! Azta, még nem is jártam nálatok.

- Szia Louis! Akkor ennek most itt az ideje.

Mire elengedtem Louist már mindenki körülöttünk volt.

- El sem hiszem, hogy Louis Tomlinson áll velem szemben. –suttogta Emma Paul fülébe, de persze mindenki hallotta, ezért Louis azonnal reagált.

- Szia Louis vagyok!

- Szia én meg Emma! Nagy rajongód vagyok.

- Köszi. –mosolyodott el.

Anya sem maradhatott ki, aztán már csak Chris hiányzott, mert a többiek már ismerték őt.

- Szia kisember!

- Szia! Ugye te vagy Louis?

- Igen, te meg Chris.

- Igen. Örülök, hogy most már van itt valaki, akivel lehet hülyéskedni. Ashley sokat mesélt rólad.

- Hát kispajtás én is örülök, de azért a nővéred is tud hülye lenni…sőt. –mondta, s közben lehajolt Chrishez, majd rám nézett, mire én egy mosolygós arcot és „Ezért még számolunk” arckifejezést vettem fel.

- Akkor mi most fel megyünk…és nem kell semmi roszra gondolni, és kombinálni sem kell! –jelentettem ki, majd felhúztam Louist az emeletre.

- Igazából miért jöttél?

- Hát…Ella és Niall sétálni mentek, a többiek meg elaludtak, mert nagyon fáradtak voltak. Nem akartam unatkozni, ezért eljöttem hozzád. Úgysem jártam még itt. –mosolyodott el.

- Oké, és mit csináljunk?

- Nincs kedved egy Twitcamhoz?

- Én benne vagyok. –jelentettem ki hatalmas mosollyal az arcomon. Louis bejelentkezett a twitterre és tweetelt egyet.

@Louis_Tomlinson: Jöhet egy twitcam?

Majd elindította. Ott ültem mellette és minden hülyeséget csináltunk. Közben rengeteg kérdés jött a rajongóktól, némelyiken meg is lepődtem, de a legnagyobb dolog, amin meglepődtem az egy bejelentés volt.

- Directionerek! Szeretném bemutatni a legjobb barátomat. –mondta Louis, rám mutatott, majd egy puszit nyomott az arcomra. Nagyon megszerettem ezt a fiút, legjobb barátok lettünk. Olyan jó, hogy tudunk együtt hülyéskedni, meg tudjuk egymással beszélni a problémáinkat és közben nem arra gondolunk, hogy mikor és hogyan smároljuk le a másikat. Emberek, ezennel kijelenthetem, hogy van fiú-lány barátság. Mire Louis elment este 10 óra volt. Lezuhanyoztam, de lefekvés előtt még tweeteltem egyet.

@Ashley_Stewart: Boldogan jelentem ki, hogy van fiú-lány barátság!

Még csak pár másodperce írtam ki, de már többen retweeteltél. Boldogan feküdtem le aludni, azt hittem, hogy ez a nap jobb már nem lehetett volna, de mégis. Kaptam egy SMS-t Harrytől

„Jó éjt tündérkém! Holnap egész nap együtt leszünk, már nagyon hiányzol. Szeretlek! Harry”

Nem írtam vissza, mert már se kedvem, se energiám nem volt. Reggel madarak csicsergésére keltem fel. Azonnal felöltöztem, felkeltettem Christ, reggeliztünk, majd elindultunk a fiúk házához. Harry nyitott ajtót, mire én azonnal megcsókoltam.

- Fúúj . -mondta Chris.

Közben Louis jött le a lépcsőn.

- A többiek?

- Nagyon úgy néz ki, hogy csak négyen megyünk.

- Mert?

- Mindenki nagyon fáradt, bár nem tudom, hogy miben fáradtak el. A tegnap estéből, miután hazajöttem csak arra emlékszem, hogy kint az udvaron nagy sikítások voltak.

- Szerintem fürödtek a medencében.

- Igazad lehet, de most már mehetnénk?

- Persze.

Beszálltunk Harry kocsijába és az állatkert felé mentünk. Itt sem maradhatott el a rajongók hada, így amíg a fiúk el voltak foglalva addig mi fagyiztunk egyet Chrissel. Az aláírások és fotók után végre elindultunk. Az első állat a leopárd volt, ami Chris kedvenc állata, ezért nagyon sokat szeretett volna ott időzni, de mondtuk neki, hogy mennünk kell, mert akkor nem jut idő a többi állatra. Mindenki nagyon élvezte ezt a kis kiruccanást, főleg Louis és Chris, bár mi Harryvel is nagyon jól elvoltunk. Az állatkert közepe felé járhattunk, amikor Louis megpillantotta a galambokat, azonnal feléjük szaladt.

- Kevin!

Mire Louis oda ért már egyetlen galamb sem maradt ott. Szomorúan felénk fordult.

- Elmentek!

Mi csak mosolyogtunk nagyokat. Egyszer csak megszólal Louis telefonja.

- Szia Zayn! Mi újság?

- Szia! Hol vagytok?

- Mi még az állatkertben, miért?

- Csak, mert előbb hívott a menedzser, hogy este koncertünk lenne. Elvállaljuk?

- Muszáj ezt most?

- Nem muszáj, ezért hívtalak. Akkor ne?

- Ha nem gond akkor most ne.

- Oké.Szia

- Szia. –mondta majd lecsapta a telefont.

Lassan kezdett be esteledni. El sem hiszem, hogy ilyen gyorsan elszaladt az idő. Chrisen láttam, hogy nagyon jól érezte magát. A fiúk hazavittek minket, elköszöntem tőlük és azonnal a szobám felé vettem az irányt. Mikor beléptem a szobába a telefonomat pillantottam meg az éjjeli szekrényen. Már nagyon villogott, ezért megnéztem. 23 nem fogadott hívás Kellytől. Ajjaj, ezért még kapni fogok. Már túl késő volt, ezért nem hívtam vissza, inkább lezuhanyoztam és gyorsan elaludtam.